Igazságot akart osztani a halálbrigád

Miért pont Galgagyörkön, Piricsén, Tarnabodon csapott le az a csoport, amelyet a rendőrség a hat halálos áldozatot követelő romagyilkosság-sorozat elkövetőjének vél? Miért nők és gyermekek, illetve munkába induló férfiak váltak áldozattá? Ezekre a kérdésekre adta meg a választ lapunk egyik informátora, aki az emberölés-sorozat okaira világított rá.

Vona Adrienn
2010. 01. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb információk érkeztek lapunkhoz a romagyilkosságok hátterével kapcsolatban. Kiderült, hogy a hat halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozat helyszíneinek kulcsfontosságú szerepe volt az eseményekben, míg az elhunytak kora a feltételezett elkövetők számára lényegtelennek számított. Halálukat az okozta, hogy rosszkor voltak rossz helyen. – Az elkövetők a gyilkosságsorozat első helyszíneinél nem személyeket, hanem településeket vettek célba – tájékoztatta a Magyar Nemzetet egy neve eltitkolását kérő informátor, akinek állítása összecseng K. István gyanúsított lapunknak adott nyilatkozatával, miszerint az akciókkal „a hazánkban dúló súlyos társadalmi problémákra” akarták felhívni a figyelmet. A halálbrigád, informátorunk szerint, eleinte egy háromfős kemény magból állt, és olyan településeken jelent meg, ahol a feltételezett elkövetők szerint gyakoriak voltak a romákkal kapcsolatos incidensek, illetve ahol a cigányság szerintük visszaélt az állam nyújtotta támogatásokkal. Galgagyörk, a támadássorozat első állomása a Pölöskei család esete miatt vált érdekessé, ugyanis a településen élő magyar családot a helyi cigányok addig terrorizálták, amíg el nem költöztek. Az esetről számos sajtóorgánum beszámolt, így K. Árpád, K. István és P. Zsolt valószínűleg emiatt zúdított lövéssorozatot három, romák által lakott házra.
A gyilkosságsorozat következő állomása Piricse. Ez a település az italozó romák esete miatt került a halálbrigád látómezejébe. Rézműves László családjának esetéről számos lap beszámolt. A piricsei roma család 130-135 ezer forint segélyt kapott havonta azért, hogy hét gyermekét nevelni tudja. A támogatások ellenére az egyéves Rézműves Miklós éhen halt, ugyanis a családfő állítólag játékgépre, illetve italra költötte a pénzt. A gyilkosságsorozat következő állomásai, Nyíradony és Tamásipuszta állításuk szerint hasonló ok miatt vált célponttá.
Felmerül a kérdés, vajon a K. testvéreknek és P. Zsoltnak volt-e személyes indítéka a támadások elkövetésére. K. István esetében igen a válasz, ugyanis lapunk információi szerint a ma 33 éves fiatalember többször is összetűzésbe keveredett romákkal. K. Istvánt a kilencvenes évek elején egy roma férfi késsel úgy megszúrta, hogy a lépe is megsérült, és kórházi ápolásra szorult. A romagyilkosság-sorozat mai gyanúsítottja évekig várt arra, hogy támadóját a rendőrség elfogja. K. István az eset után szkinhedcsoportokhoz fordult, majd megismerkedett a szintén szélsőséges nézeteket valló P. Zsolttal. Ismeretes, P. Zsolt és K. István együtt dolgozott a Perényi 1. nevű debreceni szórakozóhelyen, és debreceni albérletükön is megosztoztak. Gerecs Krisztián, K. István gyanúsított ügyvédje lapunknak korábban már elismerte, hogy a nyomszakértők a gyilkosságsorozat állomásain K. István lábbelijének mintázatához hasonló nyomokat rögzítettek, ám egyedi azonosításra ezek a nyomok nem voltak alkalmasak. Testvére, K. Árpád is a Perényi 1. nevű bárban dolgozott, és egyes információk szerint a Molotov-koktélos üvegeket is innen szerezték a feltételezett elkövetők. Cs. István gyanúsított a Magyar Nemzet információi szerint csak később, valószínűleg a nagycsécsi támadás után jelentkezett a csoportnál. Cs. István Csontrabló néven romaellenes bejegyzéseket írt egyes fórumokon, majd tavaly áprilisban ő is munkát vállalt a Perényi 1. nevű debreceni bárban. Lapunk információi szerint a Perényi 1. nevű szórakozóhelyre egy debreceni tanyáról kerültek a fegyverek.
Cs. Istvánt a hatóság jelenleg azzal gyanúsítja, hogy a tiszalöki helyszín közelébe vitte a feltételezett elkövetőket. Tiszalökön egy ember halt meg a gyilkosságsorozatban, ám a hatóság által rögzített lőszerhüvely oly mértékben roncsolódott, hogy a fegyverszakértő a lefoglalt fegyverek egyikével sem tudta kapcsolatba hozni, így a rendőrség számára a Tiszalökön használt fegyver beazonosíthatatlan. Lapunk információi szerint a gyanúsítottak titkos megfigyelése már a kislétai két halálos áldozatot követelő támadás előtt megkezdődhetett. A halálbrigád néven elhíresült csoport előzetes letartóztatásának meghosszabbításáról február végén dönt ismét a hatóság.
Ismeretes: a hat halálos áldozatot követelő gyilkosságsorozat feltételezett elkövetőit tavaly augusztus 21-én fogta el a Nemzeti Nyomozó Iroda terrorelhárító szolgálata a Perényi 1. nevű debreceni szórakozóhelyen. Emberölés gyanújával K. Árpádot, K. Istvánt, és P. Zsoltot míg bűnsegédlettel Cs. Istvánt tartóztatták le. A gyilkosságsorozat Galgagyörkön kezdődött 2008 nyarán, míg utoljára augusztus 3-án, Kislétán csaptak le a feltételezett elkövetők. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, a Nagycsécsen elkövetettben ketten, Tatárszentgyörgyön szintén ketten vesztették életüket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.