Csodát tartottak szükségesnek múlt hónapban az elemzők ahhoz, hogy a 2009-es költségvetésihiány-tervek teljesülhessenek, a csoda azonban megtörtént: a Pénzügyminisztérium tegnap közzétett adatai szerint decemberben a korábbiaktól gyökeresen eltérő folyamatok indultak be az államháztartásban, így a terv huszonhétszeresére ugrottak az egyéb állami bevételek. A Magyar Villamos Művek év végi osztalékelőleg-befizetése nyomán majdnem húszmilliárdos pluszbevételhez jutott a költségvetés, egyes állami vállalatok pedig jóval a terven felül fizettek be az államkasszába, s a zárjegyek is soha nem látott mértékben fogytak. A zárjegyek szokatlan mértékű felvásárlása 37 milliárd forinttal emelte meg az államkassza decemberi bevételeit.
*
Az egyéb állami bevételek szintén váratlan eredményt produkáltak: egy hónappal ezelőtt a pénzügyi tárca még 923 millió forintos befizetést jósolt, ehhez képest végül 27,7 milliárd forintos bevétel keletkezett ezen a soron. Nem minden tételnél történt azonban javulás. A leglátványosabb visszaesést a regisztrációsadó-bevételeknél kellett elkönyvelni: itt a szaktárca 82 milliárd forintos bevételi tervéhez képest mindössze 33 milliárd forint érkezett be a várttól lényegesen elmaradó autóértékesítések miatt.
A tavalyi kimutatás mellett az idei év első három hónapjára vonatkozóan is adatokat hozott nyilvánosságra tegnap a PM. Ezek szerint március végéig az egész évre várt költségvetési hiány háromnegyede már teljesül, vagyis az első negyedév végére 651 milliárd forintnyi deficit halmozódik fel a büdzsében. Az előrejelzés kedvezőtlenebb a tavalyi évhez képest, 2009 első negyedévében ugyanis 62 százalékos volt ez a részarány. A friss előrejelzést ismertető Oszkó Péter pénzügyminiszter ennek ellenére tarthatónak értékelte a 2010-es célkitűzéseket, azzal indokolva a szokásosnál nagyobb hiányt, hogy most számos egyszeri tétel miatt mutat rosszabb képet a büdzsé. Az idei első három hónapban például 55 milliárd forinttal többet kell az államadósság kamatterheire fordítani, mint tavaly ilyenkor, a MÁV részére 20 milliárd forintos plusztámogatást kell nyújtani, míg a kórházak finanszírozása 40 milliárd forinttal kerül többe. A szaldót másrészt javítja, hogy most nem kell kifizetni a 13. havi nyugdíjakat, és a lakásépítési támogatások rendszere is megszűnt.
A 2009-es számok tükrében több adóbevételi terv irreálisnak látszik. A pénzügyi tárca annak ellenére vár az idén 609,3 milliárd forintnyi társasági adóbevételt, hogy tavaly – a várt 540 milliárd forint helyett – mindössze 385,5 milliárd forint folyt be az államkasszába. Az adóbevétel ilyen mértékű növekedését a társasági adó emelése és az adóalap szélesítése nem indokolja, nem beszélve a kormány által az idei évre várt 0,6 százalékos receszszióról. A csökkenő fogyasztás ellenére a PM növekvő áfabevétellel kalkulál: terveik szerint 2010-ben 145 milliárd forinttal több folyik majd be ebből az adónemből a büdzsébe. Hasonló optimizmus övezi a társadalombiztosítást, itt a tavalyi 151 milliárd forintos hiány után az idén mindössze 69,4 milliárd forintos mínuszt jósol a szaktárca.
Tegnap az is kiderült, hogy a 2009-re vonatkozó kimutatást, valamint az első negyedéves friss előrejelzést egyeztetni kellett hazánk hitelezőivel, a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval.
Trükkök százaival kozmetikázza az MSZP-kormány a közérdekű adatokat annak érdekében, hogy megtévessze, átverje az embereket – reagált a PM által közzétett jelentésekre tegnap a Fidesz. Az ellenzéki párt szerint az adatok hamisításával csak látszólag teljesült a tavalyi hiánycél, valójában a terheket áttolták az idei évre.
A vádakra a PM ugyancsak közleményben válaszolt. Eszerint az eredmények nem a trükköknek, hanem azoknak a konszolidációs intézkedéseknek köszönhetők, amelyek visszafogták a kiadásokat, és takarékosabbá tették az állam ot. Mint írják, szó sincs arról, hogy a terhek áttolásával sikerült volna a 2009-es hiánycélokat teljesíteni.
