Haitin már Kolombusz Kristóf első, 1492-es útján kikötöttek az Újvilágba érkező spanyol felfedezők. A mai modern állam az általuk Hispaniolának keresztelt sziget nyugati felén terül el. A Kubától nem messze keletre található spanyol gyarmat nagyon korán, 1520 után a térségben garázdálkodó holland, brit és francia kalózok prédájává vált, többek között a XVI. század utolsó harmadában ott ütött tanyát Sir Francis Drake, I. Erzsébet angol királynő kalózvezérből lett admirálisa.
A sziget végül a franciák kezére került, és egészen az 1789-es francia forradalomig többnyire párizsi dominancia uralkodott Haitin, s ez mély nyomokat hagyott az országon. Haiti hivatalos nyelve ma is a francia, fővárosának, Port-au-Prince-nek (magyarul a herceg kikötője) is francia hangzású neve van, s az épületeken is felfedezhetők a gyarmati kor kézjegyei. Haiti – a térségben szinte legkorábban – 1804. január elsején vált függetlenné. Az önálló állammá válást azonban ádáz háborúk előzték meg, amelyek elsősorban a cukornád, a rum, a szivar kereskedelmének ellenőrzéséért folytak.
A napjainkban tízmillió lakost számláló Haitit végül megszállták az amerikaiak. Az inváziót csak 1934-ben sikerült befejezni, s azóta katonai puccsok sora zajlott le a szigeten. Legutóbb például 1994-ben maga Bill Clinton volt amerikai elnök – az ENSZ Biztonsági Tanácsának 940. számú rendelete alapján és a katonai puccs nyomán induló megtorlások miatt – segítette vissza a hatalomba Jean-Bertrand Aristidet. A politikust korrupcióéhsége és bizalmasainak gátlástalan, az utcát is terrorizáló viselkedései miatt űzték el Haitiről. A 95 százalékban feketék lakta, 1317 dolláros egy főre jutó GDP-vel rendelkező Haiti az utolsó, 2004-es államcsíny óta az ENSZ bábáskodása alatt áll.
origo.hu
Orbán Viktor lerántotta a leplet a baloldal legújabb tervéről – videó
