Számos adat alapján lehet bizonyos következtetéseket levonni arról, ki milyen vallású. A legegyszerűbb, ha valaki bevallja, de sokan nem válaszolnak egy ilyen intim kérdésre, s a közvélemény-kutatások is könnyen torzíthatnak. A bibliaeladások száma azonban sokat elárul. Nagy-Britanniában 2019-ben 2,69 millió font értékben vásárolták a szent könyvet, öt év múlva ugyanaz a kimutatás 5,02 fontot regisztrált. Ez pedig feltehetően nem véletlen, 2008 és 2019 között mindössze 277 ezer fontos növekedést mutattak a Biblia-eladások. Az Egyesült Államokban ugyanakkor 22 százalékkal emelkedtek a kereszténység szent könyvének eladásai, vagyis feltehetően ugyanazok a felelősek az emelkedő számokért mindkét régióban: a fiatalok.
A felmérések alapján a Z generáció, vagyis a mostani fiatal felnőtt, 18 és 24 közötti nemzedék 69 százaléka vallotta magát spirituális gondolkodásúnak, szemben a 65 év fölöttiek 35 százalékával.
A spirituális beállítottság pedig magával vonzza az érdeklődést a kereszténység iránt. A brit templomok is hasonló jelenségről számoltak be, a vallásos idősek kihalásával nem ürültek ki a padsorok, hanem egyre több fiatal látogat el az istentiszteletekre és misékre. Különösen a római katolikus templomok lettek népszerűek, annyira, hogy a mostani felmérések szerint a legnagyobb felekezet a hagyományosan protestáns Nagy-Britanniában épp a római katolikus, megelőzve a „nemzeti” anglikán egyházat. Az adatokat elemezve feltételezhető, hogy a Covid-járvány okozta bezártság és elmagányosodás egyértelműen a közösségek utólagos dinamikus növekedését eredményezte, ahogy a korunkra jellemző bizonytalanság is Isten felé fordította a fiatalokat és középkorúakat egyaránt. Azt se szabad elfelejteni, hogy a digitális platformokon terjedő tartalmak sok emberből csömört és undort váltanak ki, akik ennek hatására fordulnak egy tisztább és erkölcsösebb élet irányába. A szülők nemzedéke a nyugati világban egyértelműen kevésbé vallásos, mint a gyerekeiké, tehát a mai fiatalok egy nagy része úgy lázad, hogy a középkorúak hedonizmusát elutasítva temploma jár.
Világszerte is terjed a kereszténység annak ellenére, hogy rengeteg helyen üldöztetésnek van kitéve.
Ilyen például Kína, amelynek püspökeit a Szentszék ma is titokban nevezi ki, vagy számos iszlám ország, például Pakisztán. A felmérések szerint a kaotikus Afrikában ma már számszerűleg több a keresztény, mint Európában, viszont diplomáciai hatásuk egyértelműen eltörpül az öreg kontinens keresztényei mögött. A kereszténység sok ember számára az identitással egyenértékű, így például Nigéria ibo törzsének tagjai mind keresztények, akiknek Krisztus követésének elhagyása amolyan szellemi öngyilkosság volna, a nemzetiség megtagadása. Ugyanígy gondolkodnak az egyiptomi koptok, akik nem is tudnának beolvadni a muszlim többségbe, hiszen a többi egyiptomi keresztényként tekint rájuk, kívülállónak tartva őket. A koptok számára ezért a templomlátogatás az identitásuk egyik fő alapja, amelyet semmiképp nem hanyagolhatnak el.
Borítókép: Imádkozók egy Los Angeles-i templomban. (Fotó: David Swanson / AFP)
