Még messze a mérkőzés vége

Bár az összes közvélemény-kutató óriási Fidesz-előnyt mér pár hónappal a választások előtt, az ellenzéki pártban óva intenek attól, hogy szimpatizánsaik elbízzák magukat. Aggályukat alátámasztani látszik, hogy az utóbbi hónapok pártpreferenciára vonatkozó felmérései alapján az összes cégnél erősödött az MSZP, míg gyengült a Fidesz. Ettől függetlenül – miként az összeállításunkból is kiderül – nem valószínű, hogy megismétlődhet a 2002-es forgatókönyv, amikor is az előzetes felmérések alapján mindenki az akkori Fidesz–MDF-lista győzelmét várta, hogy a végén kezdetét vegye egy nyolcéves szocialista–szabad demokrata kormányzás.

Tartalékok a baloldalon

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója: – A közvélemény-kutatás mindig pillanatfelvétel, azt mutatja – ha jól csinálják –, hogy az adatfelvétel időpontjában hogyan gondolkodik a vizsgált társadalmi csoport, a politikai kutatások esetében a választópolgár. A mostani adatok alapján tehát nem lehet megmondani, sőt még megbecsülni sem, mi lesz a választások végeredménye. Kilencven nap alatt sok minden történhet: új párt alakulásától a kormányellenesség csillapodásán át a politikai törésvonalakat teljesen átrendező eseményig. Ilyen volt 2002-ben, amikor Schröder német kancellár csak az iraki háború elutasításával tudta visszacsábítani kiábrándult szavazóit.
Külön fel kell hívni a figyelmet, hogy a közvélemény-kutatók hibásan sokszor csak a „biztos szavazó pártválasztók” körében mért pártpreferenciát publikálják. Így azonban elfeledkeznek azokról, akik ugyan részt akarnak venni a választáson, de vagy bizonytalanok, vagy rejtőzködnek. Márpedig a baloldalnak számos ilyen „potenciális” szavazója van. A Fidesznek tulajdonított 65-70 százalékos eredmények tehát félrevezetők, ehhez hasonló eredményt biztosan nem fog elérni a párt. Tavaly júniusban is „csak” 56 százalékot ért el a legnagyobb ellenzéki párt.
Ennek ellenére nem hasztalan a közvélemény fürkészése. Látható például, hogy van egy jelentősebb, nagyjából az összes választó 10 százalékára tehető csoport, amely nem vallja be, hogy az MSZP-re szavazna, de értékrendje baloldali. Ők azok, akik a 2006 áprilisa óta az MSZP–SZDSZ-ből kiábrándult kétmillió szavazó közül a baloldal számára még elérhetők. Ez a „tartalék” is mutatja, hogy a mostani adatok ellenére az olló zárulhat. Ugyanakkor e szavazókért immár nemcsak az MSZP, hanem az új baloldali párt, az MDF is verseng.
Összességében elmondható az is, hogy az alacsony választási részvétel nem kedvezőtlen a Fidesz számára. Mivel az ellenzéki párt szimpatizánsai aktívabbak, mint a baloldaléi, alacsonyabb részvétel esetén a párt aránylag jó eredményt érhet el. Ugyanakkor ez az összefüggés nincs kőbe vésve: a részvétel megbecslése nagyon nehéz, és az egyes pártok szimpatizánsainak aktivitása is változhat a kampány hatására.

Áttekintve ugyanis a 2002-es év eleji közvélemény-kutatásokat és az elmúlt hónapokban közzétett felméréseket, kevés párhuzamot lehet felfedezni az adatok között. Nyolc évvel ezelőtt a Fidesz volt koalíciós partnerével, a mára már az SZDSZ felé nyitó és Bokros Lajosban bízó MDF-fel indított közös listát. A két párt vonatkozásában csak a Tárki és a Gallup jelzett győzelmet havonta közzétett méréseiben. Előbbi 2002 márciusában (szemben a januári és februári adatvételeikkel, ahol az MSZP rendre verte a Fideszt) két mérés alapján azt jósolta, hogy a kormánypártokra a biztos szavazó pártválasztók 47-48 százaléka voksol majd, míg a szocialisták 37-38, az SZDSZ pedig öt százalékot kap. A Magyar Gallup Intézet ugyanakkor januártól folyamatosan jelentős Fidesz-előnyt mért, a legkisebb hatszázalékos, a legjelentősebb, közvetlenül a választások előtt kiadott adatsor 11 százalékos választási sikert várt.
Ezzel szemben 2002-ben a Szonda Ipsos januári (38-44), februári (37-45) és márciusi (41-43) mérései az MSZP-s szimpatizánsok fölényét mutatták, ráadásul előre jelezték az SZDSZ parlamentbe jutását is hat-hét százalékon. Március 26-án Levendel Ádám, a Szonda Ipsos elnök-vezérigazgatója a Népszabadságban arról beszélt, hogy szerinte kiegyensúlyozott a helyzet a két legnépszerűbb párt esetében, míg Kolosi Tamás, a Tárki elnöke kifejtette, hogy márciusra a Fidesz–MDF-lista előnye jelentőssé vált a februári kiegyenlített erőviszonyokhoz képest. Március 29-én viszont már a Szonda Ipsos is azt jelezte, hogy a kormánypárti közös lista győzni fog a választásokon 43 százalékos támogatottsággal, míg a szocialistáké 38 százalék lehet.
A Medián januárban és februárban komoly MSZP-s előnyt mért (öt és három százalékpontosat) SZDSZ-es bejutással, ez azonban márciusra némileg megváltozott. Akkor ugyanis azt prognosztizálták, hogy a kormányerőkre a választani tudó biztos szavazók 43, az MSZP-re 39, a SZDSZ-re 7 százalék voksol majd. A Medián – hasonlóan az öszszes nagy kutatócéghez – a választások előtti utolsó előrejelzésében arról számolt be, hogy az MSZP visszaesése következtében március végére átvette a vezetést a Fidesz–MDF-lista, bár hangsúlyozták, hogy a mérkőzés nem tekinthető lefutottnak a két miniszterelnök-jelölt (Orbán Viktor és Medgyessy Péter) kiélezett népszerűségi versenye miatt.
A választásokon végül az előzetes várakozásokkal ellentétes eredmény született, 42,05 százalék a szocialistákra, 5,57 százalék az SZDSZ-re és 41,07 százalék a Fidesz–MDF-re szavazott (az első forduló április 7-én, a második 21-én volt – a szerk.).
Ehhez képest az utóbbi hónapokban közzétett adatok azt mutatják, hogy a Fideszre mintegy háromszor annyian szavaznának, mint a szocialistákra. A Tárki szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz–MSZP támogatói körének aránya októberben és novemberben 68-17, decemberben pedig 63-19 volt (a szervezetnél a Jobbik bejutó még, 9 és 12 százalék közötti várható eredménnyel). Hasonlóan jelentős különbséget mért a Szonda is. Közvélemény-kutatásaik szerint a Fidesz az utóbbi három hónapban 65 és 63 százalék között volt, míg a szocialisták októberben 17, novemberben 19, decemberben pedig 21 százalékon álltak. A Medián a választani tudó biztos szavazók között októberben 65, novemberben 66, decemberben pedig 61 százalékot adott a Fidesznek, az MSZP-nek pedig ugyanezen időszakban 18, 19 és 23 százalékot. A Gallup utoljára májusban tett közzé a pártok támogatottságát mérő felmérést.
A tendenciák mindenesetre arra utalnak, hogy ha minimális mértékben is, de erősödnek a szocialisták, míg a Fidesz biztos szavazói némileg elbizonytalanodtak vagy elkényelmesedtek. Információink szerint az ellenzéki pártban épp ez utóbbitól tartanak a leginkább. Ráadásul a Fidesznél is úgy gondolják (amit egyébként szocialista informátoraink is megerősítettek), hogy az MSZP nagyon intenzív kampányra készül.