Csakúgy, mint a korábbi években, tavaly is egyoldalúan alakult az egyedi kormánydöntéssel vissza nem térítendő támogatáshoz jutott magáncégek listája. Lapunk a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól (NFGM) azt tudakolta: 2009-ben hány vállalkozás mekkora összegű dotációhoz jutott rendkívüli kormánydöntéssel. A szaktárca válasza szerint tizenkét vállalkozás (tizenegy feldolgozóipari és egy szolgáltató cég) kapott ilyen jellegű támogatást a magyar államtól, összesen 6,394 milliárd forint értékben. A kedvezményezettek között egyetlen olyan vállalkozás akad, amely százszázalékos magyar tulajdonban áll.
*
A nyertesek többsége multinacionális cég, háttérben amerikai, német, olasz, angol, illetve belga tulajdonosi körrel.
A legmagasabb összegű támogatást, összesen 3,027 milliárd forintot a British Petroleum (BP) kapta a magyar adófizetők pénzéből, üzleti szolgáltatások átalakítása címszó alatt. A támogatást a multicég hazánkban bejegyzett BP Business SC Kft. nevű vállalkozásának utalja át az államkassza egy budapesti szolgáltatóközpont létesítéséhez. Jól járt az olasz–amerikai érdekeltségi körrel bíró Higi Papírsoft Zrt. is, amelyik 430 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatáshoz jutott. A legnagyobb kedvezményezettek között szerepel az amerikai Harman-cégcsoporthoz tartozó autóipari cég, a Harman-Becker Kft. is, amelynek 368 millió forintot ítéltek oda. A német érdekeltségű Infineon Technologies Kft. 357 millió forintot, a belga érdekeltségű Bosal-csoport pedig 290 millió forintot kapott egyedi kormánydöntéssel. A támogatások mellé a kormány felgyorsított, úgynevezett VIP-ügyintézést is biztosít a nyertes cégeknek. Több támogatásban részesült vállalkozásnak egyébként nincs vagy nem működik a honlapja, így tevékenységükről nem tudtunk részletesebb információt szerezni.
A gazdasági tárca szerint csak olyan beruházásoknak ítéltek oda vissza nem térítendő állami támogatást, amelyek a pályázati feltételek miatt nem juthattak hozzá uniós forráshoz. Az NFGM „hangsúlyos gazdaságpolitikai célkitűzésnek” nevezte a hazánkban letelepedett nemzetközi nagyvállalatok integrálását a magyar gazdaságba, megjegyezve, hogy a megvalósuló beruházások 2015-ig közvetlenül mintegy 3400 új munkahelyet teremtenek. A hazai tulajdonú cégek lemaradására utalva a tárca így fogalmaz: örvendetes lenne, ha egyre több magyar többségi tulajdonú vállalat hozna létre minél magasabb beruházási értékű projektet, és sikerrel kapcsolódna be az egyedi kormánydöntésekkel született támogatás rendszerébe.
– A külföldi tulajdonban álló óriáscégeket már hosszú ideje egyértelműen előnyben részesíti a kormány a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások ellenében – magyarázta lapunknak Soós Lőrinc közgazdász, aki szerint a tavalyi dotációk listája újabb bizonyítéka a multikat preferáló gazdaságpolitikának. A szakember szerint a jelenlegi egyoldalú támogatási rendszer figyelmen kívül hagyja, hogy a foglalkoztatottak kétharmadának a hazai kkv-szektor ad munkát. Mint mondta, a magyar gazdaság kettős szerkezetének feloldása érdekében olyan fordulatnak kell bekövetkeznie a gazdaságpolitikában, amely a hazai tulajdonú vállalkozások felé fordul, s azokat segíti az állami támogatások rendszerével is.
A 27 tagú EU-ban a magyar állam költi el a legtöbb pénzt a GDP arányában közvetlen állami támogatásra, elsősorban külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkező óriáscégek dotálására. Az Európai Bizottság kimutatása szerint 2008-ban 2,5 milliárd euróra (mintegy 670 milliárd forintra) rúgott a magyar állam által különböző címszavak alatt adott támogatások értéke. Az adókedvezményeket és az egyszeri támogatásokat is tartalmazó összeg a 2008-as magyar GDP 2,38 százalékát tette ki. Az EU-ban egyik állam sem ilyen bőkezű a közpénzekkel: a közvetlen támogatásra Lengyelországban a GDP 1,02 százalékát áldozzák, Csehországban ez az arány 0,97 százalék, Szlovákiában 0,53 százalék, míg Romániában 0,63 százalék.
A csaknem 700 milliárd forintnyi állami támogatás sorsáról sem a gazdasági, sem a pénzügyi tárcának nincs kimutatása. Előbbi szerint a támogatások teljes körű anyagával a Pénzügyminisztériumnak (PM) kellene rendelkeznie, a PM álláspontja szerint viszont ilyen kimutatás nem létezik.
Az állami támogatások rendszerének áttekinthetetlensége miatt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) már több alkalommal súlyos kritikákat fogalmazott mag. A legtöbb elmarasztalást a kormány által egyedileg kiválasztott, úgynevezett kiemelt programok kapták, amelyek támogatásával a 2007 és 2013 közötti ciklus összes uniós forrásának egynegyedéről döntöttek – pályáztatás nélkül és bizonytalan jogi háttérrel. A számvevők a 2007-ben kitalált rendszert erősen központosítottnak minősítették, s az 1650 milliárd forintnyi uniós forrásról szóló döntések hazai jogi alapját hiányosnak értékelték. A 2006-ban elindított tíz zászlóshajóprojektről azt állapította meg az ÁSZ, hogy nincs kormányzati felelősük, költségvetésük, de még ütemezési tervük sem. Az állami támogatások rendszerének hiányosságairól a számvevőszék kutatóintézete szeptemberben közölt tanulmányt, amelyben megállapította: az egyes szakpolitikákat olyan versengések alakították, amelyek „sok szálon kapcsolódnak a pártpolitikai befolyásoláshoz”. A tanulmányból az is kiderült, hogy az állami támogatásoknál sok esetben nem fogalmazták meg az elvárt eredményeket, s nem tárták fel a pénzügyi és költségvetési hatásokat sem.
