A fajtahasználati jogdíj problémái

A fajtahasználati jogdíj problémáiTavaly nyár vége óta fajtahasználati díjat szedhet a szaporítóanyagok előállítói és forgalmazói által alapított Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. A Magyar Agrárkamara tájékoztatása szerint a társaság túl korán kezdte el beszedni az összeget a gazdáktól. A termelők bosszankodnak, mert miközben a gabonafélék ára csökkent, a termesztési költségek folyamatosan emelkednek.

BSE-fertőzés Ausztriában. Kergemarhakórral (BSE) fertőzött szarvasmarhát találtak Ausztriában, két év után először. Az eset Felső-Ausztriában történt – adta hírül a Szabad Föld. A 12 éves állat húsa nem került kereskedelmi forgalomba – közölte az osztrák egészségügyi minisztérium. A fertőzésre a szarvasmarha levágásakor, a kötelező ellenőrzéskor derült fény. A tesztet minden alkalommal elvégzik, amikor kétévesnél idősebb marha kerül vágóhídra. Eddig összesen hét kergemarhakóros szarvasmarhát találtak Ausztriában, az első fertőzés 2001-ben, a legutolsó 2007-ben vált ismertté. Európában tavaly 69 BSE-fertőzést mutattak ki a minisztérium adatai szerint. A fertőzések száma folyamatosan csökkent 2001 óta, amikor 2167 esetet regisztráltak. (K. T. L.)

Egy tavalyi törvénymódosítás nyomán elvileg már az őszi vetésnél használt, licencdíjjal védett vetőmagok utánvetése során jogdíjat kellene fizessenek a termelők. A Magyar Agrárkamara viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a díjak mértéke a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben 2009. szeptember 15-én jelent meg. Eddig az időpontig azonban már elvetették csaknem az összes repcét, s a kalászosokból is vetettek. Ez azért fontos, mert e területekre nem szedhető jogdíj, mivel a törvény kimondja: a mezőgazdasági termelő és a jogosult közötti megállapodás hiányában, a vetést megelőzően kell közzétenni a növényfajtára vonatkozó díj mértékét.
Az agrárkamara komoly adatvédelmi problémákat is felvetett. Tájékoztatásuk szerint ugyanis a kft. által a növénytermesztők számára több ezer példányban kiküldött fajtahasználati nyilatkozat megtévesztő módon olyan adatok feltüntetésére is ráveheti a termelőket, amelyek megadására nem kötelezi a jogszabály. A Magyar Agrárkamara a levelében leszögezi, hogy a vonatkozó jogszabály szerint az adatszolgáltatási kötelezettség csak a termelő és a vetőmag-feldolgozó nevére, illetve címére, továbbá a jogosult javára oltalom alatt álló növényfajta nevére terjed ki. Ezért levélben szólította fel a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-t, hogy orvosolja a problémákat. Az elmúlt esztendőig a növénynemesítők érdekeire való tekintettel tilos volt a fémzárolt, vagyis licencdíjjal védett vetőmagok utánvetése. Ugyanakkor köztudott volt, hogy a termelők gyakran a védett vetőmagból termesztett saját terményüket vetették el. E tevékenységet szorították tavaly törvényi keretek közé, s ezért tavaly nyár vége óta 21 növényfaj szaporítóanyagai, illetve az ezek utántermesztett változatainak felhasználása esetén fajtahasználati jogdíjat kellene fizetniük a mezőgazdasági termelőknek.
A gazdálkodók természetesen nem örültek az új jogszabálynak, egyrészt azért, mert féltek a további – a most bekövetkezni látszó – felesleges és túlzó adminisztrációtól, másrészt pedig azért, mert ez tovább növeli a költségüket, miközben a termények ára immár egy éve ismét lejtőre került.