A vállalkozásbarát Baja

Az előző ciklus szocialista városvezetése több mint ötszázmillió forintos működési deficitet hagyott utódjára, a polgári többségű testület azonban mára csaknem a felére csökkentette a hiányt. Tette mindezt a válság közepette, a fejlesztésekbe előremenekülve, amelyekhez a forrásokat uniós pályázatok megnyerésével és kötvénykibocsátással teremtett elő. Révfy Zoltán fideszes polgármester vezetésével a város vállalkozóbarát környezetet alakított ki Baján, így nőnek az adóbevételek, és a nehéz gazdasági helyzetben is gyarapszik a város.

Nemrég indították az Érdemes Baján vállalkozni programot. Mit szeretnének elérni vele?
– A városban vállalkozásbarát környezetet igyekszünk kialakítani, amelynek segítségével beindulhat a helyi gazdasági növekedés. Úgy döntöttünk, hogy 2011-től eltöröljük a vállalkozók kommunális adóját, amit a kis- és középvállalkozások eddig az alkalmazottak után fizettek, ez ugyanis ellenérdekeltté tette őket abban, hogy minél több munkaerőt foglalkoztassanak.
– Mit tartalmaz még a csomag?
– Szeretnénk segíteni abban is, hogy a helyi vállalkozások hitelhez juthassanak. Ezért tárgyalásokat kezdtünk minden olyan bankkal, amelynek fiókja van a városban, hogy együtt megalkossunk egy speciális bajai csomagot. Emögé a város hitelgarancia-alapot tenne, vagyis ingatlan vagyonunkból ajánlanánk fel egyes vagyontárgyakat mögöttes fedezetként. Ez azonban nem azt jelenti, hogy Baja elherdálná ingatlanvagyonát, és az adósok helyett fizetne, hanem azoknak a hitelre váróknak nyújtana segítséget, akik átestek a szigorú adósminősítésen. Ezenkívül nívós uniós pályázati tanácsadást és vállalkozói akadémiát szervezünk a vállalkozóinknak. Az Érdemes Baján vállalkozni program nem statikus, meghirdetett programpontokból áll, ezért nyitottunk a városházán egy ötletládát, amelybe várjuk a vállalkozók kéréseit, javaslatait, s ezeket havi rendszerességgel vitatjuk meg a fórumokon.
– Mindez elősegíti a vállalkozások talpra állását?
– Igen, hiszen a város adóbevétele a múlt évben is nőtt, annak ellenére, hogy az önkormányzatok általában az adóbevételeik csökkenéséről kénytelenek beszámolni. Baján is kevesebb adót fizettek volna be a vállalkozások, ám azzal, hogy a városi fejlesztések révén több mint hétmilliárd forint értékben indultak be projektek, az azokban részt vevők többletadót tettek a kasszába. Vagyis a fejlesztések egyértelműen fejlődést jelentenek, emellett munkát adnak az embereknek.
– Honnan teremtették elő a fejlesztésekhez az önerőt?
– A több mint harminc fejlesztési pályázatunk saját erejét kötvénykibocsátásból. Majd az ebből befolyó pénzt pályázatainkkal mára sikerült megháromszoroznunk. Ezt a szocialista ellenzék farizeus módon támadja. Egyetlen vélt fegyverük az országgyűlési választási kampányban, hogy azzal riogatják a bajaiakat, a mostani városvezetés eladósította Baját. A kampány hevében valótlan, eltúlzott adatokkal igyekeznek megtéveszteni a lakosságot, s lejárató módszereik sajnos ismerősek számunkra.
– Visszatérve a vállalkozókhoz: tegyük fel, minden feltétel ideális. Mire érdemes vállalkozni Baján?
– Elsősorban az agrárinnovációs, a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással és dunai kereskedelemmel összefüggő, valamint a turisztikai befektetőket várjuk. A kincses Bácska a Monarchia éléskamrájának számított, a térség élelmiszer-ipari termékei a mai napig keresettek. A hagyományos magyar, bácskai mezőgazdaságból származó termékek és gasztrokultúra újraélesztését kiemelt feladatnak tartjuk. Ipari parkunkban a beruházóknak kedvezményt biztosítunk a beruházás nagysága, s az alkalmazotti létszám alapján.
– Baja kissé távolabb esik a forgalmas autópályáktól…
– Talán ez már a múlté. Igaz, hogy a közeli szerb államhatár egyben a schengeni övezet határa is, ezért a délszláv háború a város gazdaságára rossz hatással volt, az átjárhatóság hiányában gyakorlatilag zárványban éltünk. És eddig nem volt a közelünkben komoly útrendszer sem, ami miatt idejöhettek volna a befektetők. De hamarosan átadják az M6-os sztrádát, és fejlesztés alatt áll az 51-es főút, ezen kívül az 55-ös felújítása is elérhető közelségbe került. Mindezek elkészülte után Baja a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld közötti igazi dunai átjárókapuvá válhat.
– Önmagában mindez kevés, ha a város több mint félmilliárdos működési hiánnyal küzd.
– Határozott célunk volt, hogy az önkormányzat működését minél olcsóbbá tegyük. Így az elmúlt három év alatt megfeleztük a működés hiányt, ami rendkívül fontos eredmény. Ehhez persze olyan döntéseket kellett hozni, amelyeket az előző, szocialista városvezetés három cikluson keresztül halogatott. Mulasztásuk következtében végül olyan működési költségvetést hagytak ránk, amiben komoly korrekciót kellett végrehajtani.
– Mit kellett tenniük?
– El kellett zárni a csapokat. Át kellett szabnunk az oktatási intézményrendszert, iskolákat vontunk össze, hogy olcsóbbá tegyük a működést. A kórház és a közművelődés területén is racionalizáló intézkedéseket kellett hoznunk. A szociális intézmény a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat kivételével ma már a református egyház irányításával működik. A működtetés átadása példaértékű lépésnek bizonyult. Úgy tudom, ilyen volumenű intézményátadásra eddig nem volt példa az országban. Mindez szakmai és anyagi értelemben is jót tett az ágazatnak, nőtt a szociális szolgáltatás színvonala, ami manapság nagyon fontos.
– A kórház viszont a város kezelésében maradt.
– És marad is, hiszen jól működik, ezért meggyőződésem, hogy tisztán politikai okokból, a HospInvest miatt lett Kiskunhalas a régió kiemelt kórháza, holott a felső-bácskai térség mindenképpen megérdemelte volna a státust. A Bajai Szent Rókus Kórháznak kiemelt intézménynek kell lennie a jövőben. A képviselő-testület legutóbbi ülésén a kórház újabb fejlesztéséről döntöttünk: 3,340 milliárd forintból – amelynek zömét pályázaton szeretnénk megnyerni – egy új épületszárnnyal gazdagodik a kórház, az eddig külön épületben működő funkciókat tömbösítéssel egy helyre költöztetjük. A modernizáción kívül új szolgáltatásokat is meg szeretnénk honosítani, így már megkaptuk az engedélyt egy stroke-központ kialakítására, de lesz az épületben egynapos sebészet is. Mindezek új munkahelyeket is teremtenek.
– Ha jól értem, Baja a válságot emlegetve nem gúzsba köti magát, hanem a fejlesztésekbe „menekül”, így élve túl a gazdasági visszaesést. Mik lehetnek a város kitörési pontjai?
– Az egyik legfőbb mindenképpen a turizmus. 2007-ben alapítottuk meg a Baja Marketing Kft.-t, amely a városmarketinget, kommunikációt és a turisztikai megjelenéseket is koordinálja. Eredményeinkre mások is felfigyeltek, több helyről is tanulmányozták már városimázsunk fejlődését. Baja egyik sajátossága mediterrán fürdőváros jellege, a gemenci erdő központjaként. Továbbá talán az egyetlen olyan magyar város, amely még őrzi a régi Magyarország többkultúrájú hangulatát, ízét, hiszen itt a magyarok mellett svábok, bunyevácok, szerbek és még több náció él békében, egymás mellett évszázadok óta. Városunk kulturális életében, ha úgy tetszik, a lelkében, a mai napig tapintható ennek a többkultúrájúságnak a lenyomata. Ez a város egyik nagy adottsága, ezért is nevezik településünket a találkozások városának.
– A bajai halfőzőfesztivál többnapos esemény, és évről évre százezres tömeg látogatja. A kétségkívül rangos rendezvényen kívül mivel kívánják Bajára csalogatni a turistákat?
– A vízi turisztikában nagyon komoly elképzeléseink és megnyert pályázataink vannak. Szeretnénk, ha a Dunán közlekedő szállodahajók Baján is megállnának. Ehhez kapcsolódva uniós pályázaton nyert öszszegből dunai fogadóállomást építünk. Szállodabefektetőt azonban még várunk, segítségével a városközpontban fekvő, egyedi adottságú Petőfi-szigeten hotelt, egy konferencia-központot és uszodabővítéssel egy kisebb fürdőt szeretnénk elhelyezni. A Norvég Alap pályázatán pedig csaknem hatszázmillió forintot nyertünk, amelyből a város főterén egy exkluzív felső-bácskai kulturális centrumot alakítunk ki színházi előadások megtartására és filmvetítésekre alkalmas termekkel, kiállítóterekkel, bálteremmel.
– Milyen egyéb fejlesztésekre számíthatnak még a bajaiak?
– Eddig több mint hétmilliárd forintos uniós fejlesztési forrást sikerült lehívnunk erre létrehozott cégünk, a Baja-Invest Zrt. segítségével. Ebből valósítjuk meg a városrehabilitációs programunkat, amelynek során felújítjuk a teljes belvárost, megerősítjük a Sugovica magaspartfalat, utakat, csomópontokat építünk, fejlesztjük az ipari parkot, új bölcsődét hozunk létre, iskolákat újítunk fel. Fejlesztési terveink végrehajtásához azonban szükségesnek mutatkozik egy határozott kormányváltás, hogy lendületes és optimista települési önkormányzatként együtt fejlődhessünk és lélegezhessünk az országgal.