Az állattartók nem jutnak a pénzükhöz

Nem csak az utóbbi években bekövetkezett jelentős létszámcsökkenés mutatja, hogy Gráf József agrárminiszter csupán szavakban tevékenykedett a hazai állattartás helyzetbe hozása érdekében, hiszen még az uniós forrásból kapható támogatások sem jutnak el a címzettekhez.

Küzdeni kell őshonos fajtáinkért? Továbbra is egymásra mutogatnak az őshonos fajok támogatásának ügyében a hivatalnokok: az agrártárca szakemberei a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalra, utóbbi pedig az agrártárcára. Pedig a szakember szerint egyszerűen Gráf József keze alá kellene tolni aláírásra a MÁSZ által tett javaslatokkal javított rendeletszöveget. Wagenhoffer szerint a családok ezreinek megélhetését és az őshonos magyar fajták fennmaradását veszélyeztető közszolgákat felelősségre kell majd vonni.

Bajba kerültek azok a családi gazdaságok, amelyeknél különböző családtagokra írták a földtulajdont és a haszonállat tulajdonosát. Utóbbiak ugyanis hiába kérnek támogatást, területalapú támogatás hiányában elesnek az állatok után járó szubvencióktól – hívta fel a figyelmet a Magyar Agrárkamara. Megkeresésünkre Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója rávilágított: a családi gazdaságok adózása és a földtulajdonszerzés 300 hektáros korlátja arra ösztönözte a gazdálkodókat, hogy a család tagjai között szétírják a vagyont – külön személyek nevére a termőföldet, a jószágokat, egyéb ingó és ingatlan vagyonukat –, és most ennek esnek áldozatul. Jelezte, hogy többször is felhívták az agrárkormányzat figyelmét e veszélyes helyzetre, de nem változtatták meg az adózási feltételeket, így maradt a furcsa helyzet: a jószág a férj, a föld a feleség vagy szülők nevén. Emiatt – tette hozzá – arra kérik a kormányt, hogy jogilag rendezze a helyzetet, s az előírásoknak való megfelelésig adjon kétéves felmentést vagy türelmi időt.
Más területeken is gond van a támogatások kifizetésével. A jószágtartók, bár kisebb késéssel, a dotációk kiegészítő nemzeti részét még megkapják, viszont az állatjóléti támogatásokat csak részben fizették ki. Az összesen tízmilliárd forintból hatmilliárd a sertés-, négymilliárd a baromfitartóké lenne, ezzel szemben tavaly a baromfi esetén két negyedévet, a sertés esetén pedig három negyedévet fizettek ki ténylegesen, így megmaradt legalább négymilliárd forint – mutatott rá Wagenhoffer Zsombor, megjegyezve, hogy azt nem tudni, mire költötték.
Feltétlenül idekívánkozik a tenyésztési támogatások ügye is – mondta a MÁSZ igazgatója. Rámutatott: miközben mindenki a beruházások, fejlesztések szükségességéről beszél, s nyolcvanmilliárdokat fizetnek ki gépbeszerzésre a magyar tenyészállatok előállításáról – genetikai beruházásokról – és fejlesztésekről nem szólnak. A forrást öt év alatt negyven százalékkal csökkentették, jelenleg azt sem tudni pontosan, hogy 700 vagy 750 millió áll erre rendelkezésre, ám ami fontosabb, hogy legalább 910 millió forintra lenne szükség. Közben a támogatások elmaradása miatt özönlik hazánkba a külföldi tenyészállat és szaporítóanyag, veszélyeztetve a hazai genetikai állományt.