Bár valamennyi illetékes szerv elfogadta az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) az állami támogatásokkal kapcsolatos kritikáit és javaslatait, a konkrét lépésekre tett számvevőszéki indítványokból két év leforgása alatt alig valósult meg valami – derül ki az ügyben érintett gazdasági és pénzügyi tárca lapunknak megküldött válaszaiból. A gazdaságfejlesztési célú támogatásokról szóló 2008. márciusi ÁSZ-jelentés legtöbb megállapítása a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik, ennek ellenére a tárca valamennyi kérdésünkre kitérő választ adott. Így többszöri érdeklődésünk után sem tudtuk meg, hogy – a számvevőszéki ajánlásoknak megfelelően – megerősítették-e az állami fejlesztési feladatok tervezését, előkészítették-e a már elfogadott programokra épülő közép- és hosszú távú gazdasági fejlesztés stratégiáját, s kialakították-e a hazai és uniós támogatások egységes elvű monitoring, ellenőrzési és értékelési rendszerét.
A támogatási kiadások nyilvántartását és nyomon követését az ÁSZ a Pénzügyminisztérium (PM) számára is ajánlotta, ám az úgynevezett Költségvetési Gazdálkodási Rendszer a mai napig nem működik. Mint a PM lapunkkal tudatta: az uniós pénzből megvalósuló beruházás, amely a kedvezőbb nyilvántartás feltételeit teremti meg, még fejlesztés alatt áll. A szaktárca ugyanakkor lépett a támogatások jogi szabályozásának ügyében, s az ÁSZ javaslatai nyomán módosították az államháztartási törvény egyes passzusait.
Az állami támogatások rendszerének felülvizsgálatára márpedig óriási szükség lenne. Mint a számvevők megállapították: a költségvetési törvények anélkül irányoztak és irányoznak elő közel 1500 milliárd forint összegben gazdaságfejlesztési kiadásokat, hogy meghatározták volna hazánk közép- és hosszú távú fejlesztésének átfogó stratégiáját. Az ÁSZ szerint a vissza nem térítendő támogatásoknál, az adókedvezményeknél, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeknél és a szakoktatási támogatásoknál egymástól eltérő mutatókat alkalmaznak, vagyis a különböző támogatások nem összehangoltak. A makrogazdasági mutatók ráadásul nem igazolták vissza a támogatások eredményes hasznosulását – mutatnak rá a számvevők.
Az egyedi kormánydöntéssel adható vissza nem térítendő támogatások listája minden évben meglehetősen egyoldalúan alakul: a szerencsés nyertesek túlnyomó többsége rendre multinacionális cég. Tavaly egyetlen teljes magyar tulajdonban álló vállalkozásnak ítéltek oda támogatást, ám végül a kifizetés feltételeit nem tudta teljesíteni az érintett cég.

Ez most komoly? Az M44 végre elérhet a határig – térképen is mutatjuk