Az elmúlt tíz évben kormányzó pártok többször is megígérték, mégsem sikerült megszüntetni a görög államháztartási adatok manőverezését: az elmúlt két évtizedben kormányzó Pánhellén Szocialista Mozgalom (Paszok) és az Új Demokrácia pártja egyaránt kivette részét a trükközésekből – hangzott el a Magyar Külügyi Intézet Válságkezelés görög módra című tegnapi rendezvényén. Fokasz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Szociológiai Intézetének vezetője hangsúlyozta: 2004-ben az „összeírásnak” nevezett folyamat részében ígértek teljes átláthatóságot és megtisztulást azok a szocialisták, akik tavaly éppen a kozmetikázásokba buktak bele. Ám a jelenleg kormányzó Paszok szénája sem áll jobban: politikai ellenfelei már korábban feljelentették Brüsszelben az államháztartási adatmanőverezések miatt, amelyek célja az euró bevezetéséhez szükséges mutatók bemutatása volt. A helyzetet bonyolítja, hogy az euróövezet szégyenpadjára került Görögországban úgy nyert választást tavaly ősszel a Paszok, hogy béremeléseket, az oktatásra fordított állami pénzek megemelését, valamint a munkanélküli-segélyek növelését ígérték, most pedig megszorításokra kényszerülnek. A költségvetési manőverezésekkel kapcsolatban elmondta: az eredetileg 5,9 százalékra tervezett tavalyi deficitről az urnák lezárása után néhány héttel derült ki, hogy a valóságban több mint 12 százalék, miközben az államadósság a maastrichti feltételekben meghatározott szint csaknem kétszeresére duzzadt. A szakember hangsúlyozta: a manőverezéseket és a statisztikák slendriánságát mutatja, hogy tavaly októberben még a 2008-as hiányt is utólag jelentősen felfelé kellett módosítani. További példaként a kórházak adósságának elrejtését, illetve az új kormányciklusra áttolását említette, csak ez az egy tétel a GDP egy százalékára rúgott.
– Görögország legnagyobb problémája a fekete- és a szürkegazdaság – magyarázta Fokasz Nikosz, aki szerint a csekély adófegyelemre utal, hogy az áfa korábbi megemelésekor sem folyt be több pénz a központi kasszába. A jelenlegi helyzettel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy George Papandreu kormányfő még mindig ragaszkodik ahhoz, hogy nem kérnek gazdasági segítséget, holott a görög állampapírokat még rekordkamat fejében is alig lehet eladni. A Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója, Tóth J. László hangsúlyozta: az unió és Görögország két, egymással párhuzamos válsággal küzd, és az ebből kivezető legvalószínűbb forgatókönyv az eurózóna átalakítása lehet úgy, hogy a szabályokat hatékonyabban betartassák. Tóth nem tartja valószínűnek, hogy a németek úgy dobnának mentőövet Athénnak, hogy görög államkötvényeket vásárolnának, mivel ez precedens lenne a többi túlköltekező állam számára. Angela Merkel német kancellár tegnap élesen bírálta azokat a nemzetközi befektetési bankokat, amelyek hozzájárulhattak ahhoz, hogy Görögország elrejthesse az elmúlt években felhalmozódott hiányát.
– Sajnálatos lenne, ha kiderülne, azok a bankok, amelyek a szakadék szélére taszítottak minket, még a görög statisztikák meghamisításában is segédkeztek – mondta a kancellár.
origo.hu
Az ukrán kém, aki éveken át kijátszotta a nemzetbiztonsági megfigyelést
