Hátrányban a magyar cégek

Közérdekű pert indít az állam ellen egy vállalkozások érdekeit védő szervezet, mert a cégek tönkretételéért szerintük a rossz gazdaságpolitika a felelős. Az idén hatalmas csődhullám tarolhatja le a cégeket.

Közérdekű pert indít az állam ellen a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) nevű érdekvédelmi szervezet. A társaság tagjai úgy gondolják, az állam felelős azért, hogy hátrányos helyzetbe kerültek a kis- és közepes vállalkozások (kkv) a saját hazájukban. Nagybákay Antal, a szervezet gazdasági tanácsadója példaként azt a tarthatatlan helyzetet említette, miszerint számlakibocsátás esetén áfafizetési kötelezettség keletkezik, még akkor is, ha a vállalkozás soha nem kapja meg a neki járó pénzt. E törvény miatt könynyen a szakadék szélére sodródhatnak a cégek, amelyek a partnereiket magukkal rántva a lánctartozások számát gyarapítják.
Mészárosné Győrvári Bella, az MMV alapító tagja közölte: a magyar kis- és közepes vállalkozásokat helyzetbe kell hozni, mert a munkahelyek kétharmadát biztosító kis cégek már a vésztartalékaikat élik fel. A szervezet a tarthatatlan helyzet javítása érdekében már felvette a kapcsolatot a Fidesszel, azzal a céllal, hogy egymással együttműködve keressenek gyógyírt a kis cégek bajaira. – Az MMV azért csak az ellenzéki párttal vette fel a kapcsolatot, mert egyedül ők reagáltak a szervezet unióhoz benyújtott, kkv-kat érintő petíciójára – közölte Mészárosné Győrvári Bella.
– A jelenlegi gazdaságpolitika egyik nagy illúziója az, hogy a fejlett nyugati országok kilábalásával a hazai cégek is több megrendelést kapnak, így ők is talpra állhatnak – jegyezte meg Csath Magdolna közgazdász. – Pedig minden országnak a saját erőforrásaira építve kell túllépni a válságon – tette hozzá. Az elmúlt évek gazdaságpolitikájának hozadékát a szakember egy nemzetközi felmérés eredményével szemléltette: a kkv-k hatékonyság szerinti listáján Magyarország tíz helyet csúszott vissza 2006 és 2009 között, míg Szlovákia ez idő alatt tizenegy helyet javított.
Úgy tűnik, az MMV aggodalma egyáltalán nem alaptalan. A kockázatkezeléssel foglalkozó Dun & Bradstreet legfrissebb előrejelzése szerint az idén újabb magyar fizetésképtelenségi csúcs várható, annak ellenére, hogy az eljárások száma 2009-ben is rekordot döntött. 2007-ben a cégek 2,21 százaléka, 2008-ban a 2,34 százaléka, míg tavaly, drasztikus növekedés után, a vállalkozások 2,84 százaléka nem tudta kifizetni a szállítóit. – Egy biztos, a válság végéről még nem beszélhetünk – olvasható a cég közleményében.
Tavaly a számlákon rögzített átlagos fizetési határidő 30,5 nap volt. A számlák kevesebb mint felét fizették ki a cégek határidőben, a többivel késtek, és ha már késtek, akkor a kifizetéssel is vártak átlagosan 21 napot. Egy késve fizetőnél tehát átlagosan majdnem 52 napot kellett várnia a szállítóknak a számlák ellenértékének kiegyenlítésére. Ez a késedelem egyébként 2007-ben még csak 47 nap volt. A legnagyobb késéssel fizető szektorok listája évek óta hasonlóan alakul: mindegyiknél harminc napnál nagyobb késedelem a jellemző. Ezek közé tartoznak az ingatlanos cégek, az építőipar, a papíripar, a fafeldolgozás, de érdekes módon az informatikai-komunikációs szektorban is sokat kell várni a számlák rendezésére.