Hogyan tovább, filmesek?

Szemle helyett fesztivál. Minden idők legrosszabb filmszemléje az idei, a szemlét önmagában elavult fórumnak tartom, és helyette egy fesztiválra lenne szükség – nyilatkozta az MTI-nek Kálomista Gábor, a Magyar Producerek Szövetségének elnöke a szervezet tegnapi közgyűlése után. Kálomista szerint a filmszemle elfedi a filmszakma problémáit, és az MMKA szakkollégiumában is ellenőrizni kellene, helyes döntések születtek-e a támogatási pénzek odaítélésekor. – Jelenleg egy marginális kör határozza meg a filmszakma következő három-négy évének hogyan továbbját, a valós szereplők pedig nem jutnak döntési szerephez – jelentette ki a producerek szövetségének elnöke. (K. R.)

Tegnap a 41. Magyar Filmszemlén a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) nagykuratóriumának ülésén Kőrösi Zoltán, az alapítvány frissen megválasztott elnöke egy szakmai konzultációs tanács létrehozását kezdeményezte, amely a stratégiai tervezés mellett a kuratórium munkáját lesz hivatott értékelni. Kőrösi bejelentette a kuratóriumi jelölőbizottsághoz hasonló csoport megalakítását, amelynek tagjai Durst György, Hutlassa Tamás producer és Mispál Attila filmrendező. Kőrösi Zoltán nyomatékosította, hogy az MMKA elemi kötelességének tartja a cseh finanszírozási mértékhez hasonló támogatási ráta elősegítését, valamint hogy a financiális nehézségek ellenére az átalakítás előtt álló köztelevíziókkal a stratégiai egyezségek mellett törekedni kell a forrás-összekapcsolásra is.
Pár órával később, szintén a filmszemlén, a Magyar Producerek Szövetségének nyilvános ülésén Kálomista Gábor arról faggatta Kőrösi Zoltánt, mit is várhatnak a működésétől a szakmabeliek. A kérdésre, hogy vajon a magyar filmkészítés világában valóban működni kezd-e a kreditrendszer, vagyis egy olyanfajta besorolás, amely alapján a filmes pályázatok elbírálását döntően meghatározza majd, hogy az alkotók korábbi munkáit hányan látták, Kőrösi azt felelte, egyetért a kreditrendszerrel. Sőt úgy gondolja, efféle kérdésekben az MMKA-nak már nincsen hová hátrálnia: a mostani gyakorlat tarthatatlan. Nagyon fontos kérdés, hogy a következő három évben mennyi pénzből gazdálkodhat majd az MMKA, s a kormány által ígért milliárdokra garanciát vállal-e. Kőrösi erről annyit mondott, folynak a tárgyalások. A producereket az is érdekelte, hogy a magyar produkcióban készülő filmek húszszázalékos kedvezménye – amely révén a magyar filmipar tetemes állami bevételeket produkált – nőhet-e, s tesz-e ezért a közalapítvány elnöke. Ekkor derült ki – az MMKA-főtitkár, Tóth Erzsébet szavaiból –, hogy a meglevő kedvezmény sincs még biztonságban, ugyanis a Miniszterelnöki Hivatalból a meghosszabbításról fogalmazott törvénytervezet „technikai probléma” miatt nem került át a parlamentbe, így nem szavaztak róla a képviselők.
Kőrösi Zoltán a téma kapcsán megjegyezte, ő már hallott olyasmit, hogy egyes magyar producerek kereskednek az adókedvezménnyel, és ebből, illetve az MMKA-tól megszerzett pénzből munka, teljesítmény nélkül gazdagodnak meg.