Kína eladja amerikai papírjait

Köztudomású, hogy a rekordmértékű amerikai külső államadósságot nagymértékben Kína, az Egyesült Államok természetes geopolitikai riválisa finanszírozza. Ám úgy tűnik, semmi nem tart örökké: a friss adatok szerint változóban a kínai hozzáállás, Peking láthatóan szabadulni igyekszik tengerentúli papírjaitól.

Munkatársunktól
2010. 02. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Beengedik a hadihajót Hongkongba? Tegnap megérkezett a hongkongi vizekre a Nimitz amerikai repülőgép-hordozó. Különböző találgatások voltak azzal kapcsolatban, hogy Kína esetleg nem engedi be Hongkongba a Nimitzet a Tajvan részére történő amerikai fegyvereladások, illetve amiatt, hogy Barack Obama elnök a héten fogadja a dalai lámát. Peking és Washington kapcsolatában az után keletkezett feszültség, hogy az Egyesült Államok 6,4 milliárd dollár értékben fegyvereladási szerződést kötött Tajvannal. Míg az amerikai hadihajók hosszú ideje átmeneti kikötőnek használják a Kínának 1999-ben visszaadott egykori brit gyarmatot, Kína a feszült időszakokban nem engedte be Hongkongba az amerikai hajókat. (MTI)


Rekordmértékben csökkent az amerikai állampapírok iránti kereslet decemberben, miután Kína túladott a kezében tartott amerikai államadósság egy részén – hozta nyilvánosságra az amerikai pénzügyminisztérium. A Financial Times ismertetése szerint Peking decemberben 34,2 milliárd dollár értékben adott el amerikai állampapírt, és ezzel – 2008 szeptembere óta először – ismét Japán lépett elő a legnagyobb finanszírozó pozíciójába 768,8 milliárd dollárral. Az elmúlt év utolsó hónapjában 53 milliárd dollárnyi amerikai papírt adtak el. A lépés szakértők szerint arra utal, hogy az ázsiai hitelezők a gazdasági válság mélypontjának elmúltával már nem tartják annyira fontosnak a „biztonsági játékot”. Ez azonban valószínűleg azt jelenti, hogy az Egyesült Államokra magasabb kamatteher hárul majd.
A kínai irányváltás a kölcsönös függés miatt kényes lépésnek számít, hiszen míg ők finanszírozzák az amerikai adósságot, az Egyesült Államok a legnagyobb kereskedelmi partnerük, áruik legnagyobb felvevőpiaca. Az időzítés pedig kifejezetten kínos, mivel a 2010-es költségvetési évben az amerikai költségvetési hiánycél 1560 milliárd dollár, azaz a nemzeti össztermék 10,6 százaléka.
A Kínával kapcsolatos amerikai stratégia legalábbis ellentmondásos. Barack Obama pekingi látogatásán lényegében nagyhatalmi emancipációban részesítette Pekinget, ám ezt követően rálépett a tyúkszemükre, amikor a szakadár tartományként kezelt Tajvannak engedélyezte egy jelentős fegyvercsomag eladását. Az elmúlt években Washington arra is jelentős lépéseket tett, hogy Kína legfőbb perspektivikus ázsiai riválisával, Indiával szorosabb kapcsolatokat építsen ki, és ebben ért is el eredményeket. A stratégiai lépések azonban néha ütköznek a diplomáciai taktika kívánalmaival: Washingtonnak égető szüksége lenne Kína szavazatára az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Irán elleni szankciók szigorításához.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.