Ellentmond a kormány által múlt hét pénteken Brüsszel felé elküldött konvergenciaprogram a szocialista párt nyugdíjkatasztrófáról szóló kampányának. A frissített felzárkózási jelentésünk adatai szerint a Bajnai-kormány három fő lépéssel – a 13. havi nyugdíj eltörlésével, a nyugdíjszámítás módjának megváltoztatásával és a korhatár emelésével – drasztikus nyugdíjcsökkentést hajtott végre. Mint a konvergenciaprogram számai mutatják, a 13. havi illetmény elvétele a GDP 0,7 százalékának megfelelő kiadáscsökkentést eredményez, míg az új indexálási szabály bevezetése 0,8 százalékos, a korhatár emelése pedig 0,9 százalékos megtakarítást jelent tízéves viszonylatban.
A Portfolio.hu gazdasági portál tegnapi elemzése arra emlékeztet, hogy már a 2006-os választások után meghozott, a nyugdíjszámítás szigorítására vonatkozó döntések nyolc százalékkal csökkentették az induló nyugdíjak értékét. Ám a Bajnai-kabinet tavaly ennél jóval nagyobb léptékű nyugdíjcsökkentésről határozott: csak a korhatáremelés 2012-es elindulása önmagában akkora megtakarítást jelent, mint a 2006-os változtatások együttvéve – állapítja meg az anyag, amely szerint a legnagyobb mértékű csökkentést az új indexálási szabály bevezetése jelenti. A korábbi, svájci indexálásnál a bérek és az infláció fele-fele arányban járult hozzá a nyugdíjak emeléséhez, ám az idéntől érvényes számítási rend szerint már csak magas gazdasági növekedés esetén kapnak az időskorúak ekkora emelést. Teljesen értelmetlen nyugdíjkatasztrófával fenyegetni a népet, a kijózanító pofont ugyanis már megkaptuk – öszszegzi a konvergenciajelentésben szereplő számokat az internetes portál elemzése, amely azonban megjegyzi, hogy a riogatás politikai szempontból kifizetődő lehet.
A nyugdíjkiadások csökkentésére tett kormányzati intézkedésekről értekezett tegnap megjelent írásában Oszkó Péter is. Az Index hírportálon közölt pénzügyminiszteri levél a legfontosabb tavalyi intézkedések között említi a 13. havi nyugdíj megszüntetését, az indexálás megváltoztatását, a rokkantnyugdíjazás szigorítását, valamint a korhatáremelést és a nyugdíjazás feltételeinek módosítását. Csak a nyugdíjrendszert érintő strukturális átalakítások eredményeként tartósan a GDP 3 százalékát meghaladóan mérséklődnek az államháztartás nyugdíjkiadásai – ismeri el Oszkó, aki az energiatámogatások megszüntetését, a családi pótlék és a családtámogatások szűkítését is a legfontosabbak között említi.
A nyugdíjrendszer fenntarthatóságában a kedvezőtlen demográfiai viszonyok jelentik a legnagyobb problémát, emiatt ugyanis a nyugdíjkassza hiánya újratermelődik – magyarázta lapunknak Soós Lőrinc közgazdász, aki szerint 2012-től évente mintegy ötvenezerrel többen mennek majd nyugdíjba, mint amennyien a munkaerőpiacon megjelennek. Pedig a foglalkoztatási szint hazánkban már most átlagosan tíz százalékkal alacsonyabb a versenytársakhoz képest, két-három év múlva pedig a kedvezőtlen demográfiai viszonyok miatt a helyzet tovább romolhat.
origo.hu
Szenzációs felfedezés: huszárok 80 éve elásott titkait találták meg egy osztrák kastély parkjában
