Pénzügyi cégeket perel a PSZÁF

Rengeteg visszaélést talált a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, amikor körülnézett a hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalkozások háza táján. A felügyelet közérdekű keresetben támadja meg a szabálysértőket. A cégek a legkülönösebb indokokkal követeltek hatalmas díjakat és költségeket az ügyfeleiktől. Minden hetedik általuk nyújtott hitel bedőlt.

Csécsi László
2010. 02. 28. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Közérdekű keresetet nyújt be márciusban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) több hitelezéssel foglalkozó cég ellen. Az ügyfelek nevében indított eljárással a felügyelet azt akarja elérni, hogy a szerződésekben talált tisztességtelen feltételek érvényüket veszítsék. A közérdekű kereseteket a PSZÁF a díjstruktúrák, az opciós vételi jog, a szerződésfelmondási feltételek kapcsán indítja. A tizenkét vállalkozást érintő vizsgálatból kiderült, hogy a cégek számtalan olyan díjat számoltak fel, amelyeknél teljesen átláthatatlan volt, hogy milyen szolgáltatást kap az ügyfél a pénzéért. Az is előfordult, hogy egy tevékenységért többféle címen is fizetni kellett, ráadásul a díjaknak nem volt felső határa, általában a felvett kölcsön bizonyos százalékában határozta meg azokat a hitelező.
A PSZÁF által vizsgált egyik ügyben például 6,3 millió forintot vett fel az ügyfél svájcifrank-alapon, húsz évre. Az adós öt hónapig nem tudott fizetni, ekkor a cég felmondta a szerződést. Ugyanakkor a felmondáshoz kapcsolódó különböző díjak és költségek miatt a tartozás hirtelen 9,6 millió forintra ugrott, és még az ingatlan értékesítése után is 2,2 millió forinttal tartozott az ügyfél. A hitel bedőlése után alaposan össze kellett kapnia magát az adósnak, mert a szerződés szerint öt napon belül rendeznie kellett a teljes tartozását. Ha erre nem volt képes, akkor a hitelező cég havi 2,5 százalékos kamatot számolt fel késedelmi díjként. Vagyis egy hatmillió forintos hitel esetén havi százötvenezer forinttal nőtt a tartozása.
A hitel megkötésekor felszámolt költségeknél és díjaknál is igen vastagon fogott a cég alkalmazottainak ceruzája: több mint nyolcszázezer forintot kellett kifizetnie az ügyfélnek a 6,3 millió forintos kölcsönért. És akkor az ügynöknek járó jutalékról még nem is ejtettünk szót, pedig ezt az összeget is a felvett hitelből vonják le a hitelezők. A felügyelet szerint a közvetítők gyakran két helyről, a vállalkozástól és az ügyféltől is jutalékot szednek. Nem is keveset: a sikerdíj legalább a felvett összeg tíz százaléka, de felső határa nincs.
Farkas Ádám, a felügyelet elnöke szerint a vizsgált szerződésekben rengeteg, az adósok érdekeit sértő pont volt. Gyakran előfordult például, hogy a hitel felvevőjének le kellett mondania az őt törvényileg megillető jogok egy részéről. Az elnök hangsúlyozta: a PSZÁF vizsgálata tizenkét céget érintett, ezek közül nem mind sértette meg a szabályokat, ennek ellenére világosan kirajzolódtak azok a problémák, amelyek a pénzügyi vállalkozások piacát érintik. – A törvénysértő cégekre bírság vár – tette hozzá Farkas Ádám.
A PSZÁF látókörébe került vállalkozások rendszerint nagy kockázatot vállaltak, általában olyan ügyfeleknek adtak hitelt, akik a kereskedelmi bankoktól nem kaphattak, mert vagy a BAR-listán szerepelt a nevük, vagy a jövedelmük nem volt elég a kölcsönhöz. A bedőlések magas aránya is arra utal, hogy a vállalkozások nem mérlegelték, hogy az ügyfél valóban viszsza tudja-e fizetni a kölcsönt. Tavaly ősszel a vizsgált pénzügyi vállalkozások a hiteleik tizennégy százalékát már felmondták, mert az ügyfél nem fizetett. Ugyanabben az időben a kereskedelmi bankoknál 4,6 százalék volt a kilencven napnál nagyobb késésben lévő hitelek aránya, de ennél jóval kevesebb kölcsön dőlt be. Persze a kockázatos hitelezésben a bankok is ludasak, hiszen a pénzügyi vállalkozások azoktól vették fel a továbbadott pénzeket. Farkas Ádám közölte: ezentúl a felügyelet nagyobb tőkekövetelményeket ír elő azoknak a pénzintézeteknek, amelyek a hitelező cégeket finanszírozzák. – Négy nagy hazai bank vett részt a vállalkozások finanszírozásában – tette hozzá. A tőkemegfelelést érintő szigorítás egyébként azt eredményezheti, hogy a bankok nem fognak hitelt adni a pénzügyi vállalkozásoknak. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint már el is fogyott a levegő a cégek körül, csak nehezen és drágán jutnak továbbadható pénzhez, ezért sokuk felhagyott a hitelezéssel.

Cáfol az AEGON. Az Aegon Hitel Zrt. is szerepel a PSZÁF sajtóközleményében a vizsgálat alá vont pénzügyi vállalkozások között, jelenleg azonban társaságunknál nem folyik vizsgálat – tette közzé a hiteltársaság, hozzátéve, hogy minden korábbi vizsgálat is negatív megállapítás nélkül zárult. Mint írják, az Aegon Hitel Zrt. megalakulása óta a hatályos törvényi rendelkezéseket betartva végzi hitelezési tevékenységét. Folyamataiban és működésében a tisztességes piaci magatartást követve, törvényes és etikus szolgáltatást nyújt ügyfelei részére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.