Két nagy, még az elmúlt évben megnyílt bemutató is látható Európa legnagyobb, legismertebb múzeumaiban, kiállítótermeiben. Februárig várja a látogatókat mind a nagy frankfurti Botticelli-kiállítás, mind Ernst Ludwig Kirchner műveinek salzburgi bemutatója. Az előbbi tárlatot nemcsak az teszi ötcsillagos látnivalóvá, hogy a firenzei reneszánsz egyik legnagyobb művészéről van szó, hanem az is, hogy többéves felújítási, modernizációs munkálatok után ezzel a tárlattal nyílt meg újra a Städel Kunstmuseum, Németország egyik legfontosabb múzeuma. A Majna parti patinás épületben február 28-ig nyitva tartó tárlatra mintegy négyszázezer látogatót várnak a rendezők – még akkor is, ha a főművek többségéért továbbra is a firenzei Uffiziba kell menni. A magyar érdeklődők számára két dolog miatt is különösen izgalmas lehet a bemutató: a Szépművészeti Múzeum Botticellitől Tizianóig című kiállítása mintegy hatalmas pannó részeként, művészettörténeti összefüggésrendszerben mutatja be a festő műveit, s nemrégiben jelent meg az a kötet (a Melange Galériában pedig a hónap végéig látható a kiállítás), amely Botticelli esetleges magyarországi működését vizsgálja. A Kirchner-tárlat jelentőségét egyrészt az adja meg, hogy az expresszionizmus egyik legjelentősebb mesterének műveiből még sohasem rendeztek ilyen átfogó tárlatot Ausztriában, a festmények és grafikák mellett a művész fotóiból is válogatva, másrészt az, hogy a Museum der Moderne Salzburg mönchsbergi épülete, szinte teljesen a város feletti hegy mélyébe rejtve a modern múzeumépítészet példás alkotása, maga is esztétikai élmény forrása.
Nagyszabású kiállítási programot alakítottak ki a Ruhr-vidéken abból az alkalomból, hogy a régió ebben az évben az Európa kulturális fővárosa címet viseli. Az esseni, bottropi múzeumok és más városok intézményei Mapping the Region címmel a helyhez kötődő, a hely szellemét megragadó kortárs műveket mutatnak be a következő hónapokban. A drezdaiak viszont a hagyományok előtt tisztelegnek abból az alkalomból, hogy August szász választófejedelem 450 éve teremtette meg a kontinens egyik legrégebbi és legjelentősebb művészeti gyűjteményének az alapját, a Kunstkammert. A brüsszeli Bozarban már megnyílt a különös világú mexikói művésznő, Frida Kahlo (1907–1954) tárlata, a műveket, amelyek között a legnagyobb számban önarcképek szerepelnek, áprilistól augusztusig a berlini Martin Gropius Bauban, majd az év végén a bécsi Bank Austria Kuntforumban is bemutatják. Egyetlen helyszínen, a bázeli Beyeler Alapítványban lesznek viszont láthatók halála századik évfordulója alkalmából Henri avagy a „vámos” Rousseau (1844–1910) alkotásai. A február 7-től május 9-ig nyitva tartó tárlathoz egyébként szintén jó „előzetest”, egyben művészettörténeti hátteret jelent a Szépművészeti Múzeum napokban megnyílt, Degas-tól Picassóig című tárlata, amelynek anyagát a moszkvai Puskin Múzeum gyűjteményéből válogatták.
origo.hu
Embertelen kínzás a börtönben: kiderült, mit tett a börtönorvos a fogvatartottal
