Szólunk a seriffnek

Már lovat is felajánlottak az első magyar seriffnek, aki nagy ambícióval kezdte szolgálatát január 1-jén. Ferenczi István exrendőr bűnmegelőző és rendvédelmi tevékenységét a Hajdú-Bihar megyei Polgár MSZP-s önkormányzata finanszírozza.

Varga Attila
2010. 02. 01. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyolc óra múlt. Az önkormányzat melletti seriffhivatalban napindító megbeszélést tart a polgárőröknek, közterület-felügyelőknek, településőröknek és mezőőröknek egy őszes úr. Egyenes tartású, halk szavú, de határozott hangú. A falon parafa tábla a cetlikre írt teendőkkel, a polcon széles karimájú, fekete kalapja.
Polgár 8500 lakosú városka az M3-as autópálya mellett. A lakosság 18–20 százaléka roma, a közösség tagjai aktívan részt vesznek a polgárőrség munkájában. A fentebb említett „rendcsináló” helyi szervezetek mellett van rendőrőrs, vadőri szolgálat, a közszolgáltatóknak pedig őrző-védő emberei. Ferenczi István seriff személyes kapcsolatokkal, magnóval, fényképezővel dolgozik. Ha úgy tetszik, a helyi közbiztonsági háló tetején áll, a településen belüli összefogást segíti a város rendje, nyugalma érdekében.
Elsőnként a fekete egyenruhás Mályi László településőr jön ki a fűtött irodából, kezében a szolgálati napló.
– Új feladatot adott a seriff: a fatolvajokkal kapcsolatban erőteljesebb fellépést követel tőlem. Már fűrészelik a fát a fürdő- és az üdülőterületről is, hóesésnél pedig a porták előtti járdaszakaszok tisztítását, sózását kell a korábbiaknál szigorúbban ellenőriznünk.
Ötletszerűen kinyitom a tárgyalóterem asztalára helyezett naplót. Bejegyzés az adventi mécses őrzéséről, merthogy már azt is őrizni kellett, hiszen tavalyelőtt ellopták a vastalapzatú díszgyertyákat. Kidőlt egy elsőbbségadás kötelező tábla a Táncsics utca 111-es számú házánál, a buszpályaudvari cipőboltban pedig 4 óra 20 perckor bekapcsolt a riasztó.
Nehezen helyezi az ember a magyar közéletbe a seriff kifejezést. Mi, magyarok leginkább a Petrocelliből, a San Francisco utcáin-ból, a Piedone-filmekből ismerjük az Amerikai Egyesült Államokban jól bevált önkormányzati rendőrségi vezetőt, a rendőrfőnököt, a seriffet. Persze az amerikai rendészeti struktúra módfelett bonyolult, ám hatékony. A seriff hivatala (önkormányzati rendőrség) mellett általában léteznek államonkénti rendőrségek (State Police vagy State Highway Patrol), azonos jogkörrel. Ugyanakkor az Egyesült Államokban szövetségi szinten általános jogkörű rendőrség nincs, csak a szövetségi igazságügyi minisztériumnak alárendelt speciális rendőri szervek, mint a Szövetségi Nyomozóhivatal (FBI), a Szövetségi Rendőri Szervezet (US Marshall Service), a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség (ATF) és a Kábítószerügyi Szövetségi Rendőrség (DEA).
Polgár képviselő-testülete tavaly rendeletet alkotott a seriff megválasztásáról, majd a lakosság véleményét figyelembe véve kinevezték seriffnek Ferenczi István nyugalmazott rendőrt, aki napi kapcsolatban áll a település lakóival, s a polgárok bizalmasaként a szomszédvitákban, lopásokkal, csendháborítással, környezetszennyezéssel kapcsolatban lesz a segítségükre.
– Polgáron születtem, itt élek hatvannyolc éve. Huszonhét hónapig voltam sorköteles katona határőrként egy 19 800 méteres magyar–szlovák határszakaszon. Megtetszett az egyenruha, a termetem, kiállásom miatt csábítottak is a rendőrséghez. 1965 novemberében kineveztek polgári körzeti megbízottnak. Merem állítani, hogy ez a rendőri hivatás egyik legszebb formája – emlékezik vissza a kezdetekre az ország első s ez idáig egyetlen seriffje.
Amíg rendőr volt, kőkeménynek tartották, s mint ahogyan mondja: nála hivatalos ügyben valóban nem számított sógor, koma, jó barát. Vagyon elleni bűncselekmények, lopás, sikkasztás, orgazdaság s erőszakos cselekmények felderítésében jeleskedett. Sokszor más megyébe, Borsodba, Szabolcsba is átment nyomozni. Tizenkét év polgári szolgálat elteltével a tiszaújvárosi rendőrkapitányságra ment bűnügyi nyomozónak, az álma is teljesült: rendőrtiszti főiskolára járhatott. Minden idilli volt számára, mígnem egy egészségügyi probléma megváltoztatta a sorsát. A feleségével 1985-ben Debrecenben járt, s a férfi a főutcán, a „kistemplomnál” összeesett: mély vénás trombózist kapott. Öt hétig feküdt kórházban, majd egy rendőrorvos egy évre történő leszázalékolását javasolta. Egy év után a felülvizsgálati bizottság – legnagyobb megdöbbenésére – véglegesen rokkantnak nyilvánította. Mint kiderült, az orvosok a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyiosztály-vezetőjétől azt a javaslatot kapták, hogy az egészsége megóvása érdekében véglegesen nyugdíjazzák.
Meggyőződése: olyan kemény, a Tiszai Vegyi Kombináttal kapcsolatos sikkasztási bűnügyekbe nyúlt bele, hogy félreállították. Ráadásul volt egy, a pártszervek által nehezen megbocsátható „jogszerű kézrátételes” ügye is, amikor egy rendkívül ittas, autóját vezető párttitkárt tartóztatott fel.
Ferenczi István rokkantnyugdíjasként sem kapott a rendőrségen állást, ezért rendészként, biztosítási üzletkötőként dolgozott, majd tizenhárom évig egy műanyagipari vállalkozás sikeres ügynöke volt. Civilként is odafigyelt a környezetére, jó pár bűncselekményre felhívta a rendőrség figyelmét. Elismeri, ő nem az a seriff, akit a filmekből ismerünk, de hiszi, hogy eljön az az idő, amikor bővítik a jogkörét.
A polgármesteri hivatalba nem könnyű bejutni, egy kis ablakon kérdik, kiféle-miféle vagyok, hová készülök, s be vagyok-e jelentve. Tóth József polgármester azt mondja, korábban óriási zűrzavar volt itt a segélyek kifizetésekor, így megnehezítették a bejutást, s települési őrök ellenőrzik a hivatalba érkezőket.
– Annyi mindenki vigyáz a rendre, mégis miért van még szükség seriffre?
– Polgáron nem rosszabb a közbiztonság, mint másutt, a rendőrség ambiciózus őrsparancsnokkal és kiváló stábbal jól teszi a dolgát. (Korábban a tízfős állományból hatan hiányoztak, s hiába kerestek a Zsaru Magazinban rendőrt. A polgármester segítségkérő parlamenti interpellációja után átvezényléssel töltötték fel a létszámot.) A negyvenfős polgárőrség is hatékony közössége a városnak, ugyanakkor – s ez országos tendencia – az emberek biztonságérzete nincs összhangban a bűnügyi statisztikák mutatóival. Hiába van itt rendőrség, polgárőrség, közterület-felügyelet, mezei őrszolgálat, vadásztársasági vadőri szolgálat s biztonsági szolgálat is, gyakran tapasztaltuk, hogy a falu lakosai a kis ügyekkel mégis itt jelentkeztek a hivatalban. Aki ötvenezer forintból él, s húszezerrel megkárosítják, az a világ legnagyobb gaztettének éli meg. Tehát nekünk az a dolgunk, hogy ezt megakadályozzuk.
Tóth József szerint már a rendszerváltás idejében is felmerült, hogy az önkormányzatoknak komoly rendészeti hatáskört adnak. Akkor ezt elvetették, de az elmúlt húsz év azt mutatja, hogy a rendészeti feladatoknak az önkormányzati szférában is létjogosultságuk van. A polgármester egyébként már akkor felhívta magára a figyelmet, amikor országgyűlési képviselőként a Bajnai-kormány tízpontos közbiztonsági csomagja kapcsán a parlamentben azt mondta, hogy a településőr-program jó irányba mutat, de nem elég gyors, és nem hoz mélyreható változásokat. Nem rajongott a seriffes elképzelésért Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter sem, úgy vélte, a rendőrség és a közterület-felügyeletek megerősítése elegendő intézkedés.
A polgármester a szekrényéhez lép, és egy baloldali hetilapot lobogtat meg.
– Egészen más hangnemet üt meg Forgács Imre igazságügyi és rendészeti miniszter egy január közepi interjúban. Idézem: „Az pedig csak jó, ha az ország első seriffje – aki Polgáron koordinálja a települések tevékenységét – ismert és népszerű, nagy tapasztalatú, nyugállományba vonult rendőr. Az a fő, hogy javuljon az emberek biztonságérzete…”
Polgáron a képviselő-testület egyhangúlag hozott rendeletet, a lakosság pedig tizenhat személyt javasolt a seriffi posztra. Az öt legtöbb ajánlást kapott személlyel konzultáltak, s a megmaradt három jelölt közül a képviselő-testület túlnyomó többsége Ferenczi Istvánra szavazott. Van, aki felajánlott neki egy lovat, és már az egyenruháját is varrja a helyi szabó. Akad, aki megmosolyogja az elnevezést, bár a polgármester szerint Újbudán, Debrecenben és Miskolcon is foglalkoznak az intézmény bevezetésével.
A helybeliek sokféleképpen vélekedtek az ötletről: van, akinek tizenhárom éve elkötötték a tehenét, mégis elégedett a közbiztonsággal, volt, aki úgy értékelte, a rendőrség se ér semmit, s a seriff is felesleges intézmény. Sokan bizalommal viseltetnek iránta, szerintük az idő eldönti majd a létjogosultságát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.