Szűz Mária-templom Taliándörögdön

R E J T Ő Z K Ö D Ő M A G Y A R O R S Z Á G

Taliándörögd 750 lakosú község a Déli-Bakony és a Balaton-felvidék találkozásánál, Tapolcától 20 kilométerre. Neve a nyaranta tíz napig tartó művészeti fesztivál révén vált országosan ismertté, amikor ezrek látogatnak el az amúgy egész évben csendes, Kapolccsal szomszédos zsákfaluba. A tágas Dörögdi-medence nyugati szélén fekvő, hatalmas erdők határolta hosszú utcás település területén a középkorban két egyházas hely létezett: Alsó- és Felsődörögd. Ez utóbbit egy 1249-ben keltezett oklevél említi a Dörögdiek birtokaként. Az ikerközség egészen a XVI. századig a család kezén maradt, majd a török hódoltság idején vált lakatlanná. Szent András templomának messziről látható romja a község északi szélén, a Klastrom-dűlőben dacol a kemény bakonyi széllel, a téli faggyal, a nyári hőséggel és a békeidők ostromlóival. A XII. század közepén egy kisméretű, patkóíves szentélyű templom épült itt – alapfalait 1976-ban tárták fel –, amelyet a tatárjárás pusztított el. Valamikor az 1300-as évek elejére készült el az a hatalmas méretű, egyhajós, nyugati oldalán kéttornyú, emeletes szentélyű, titokzatos épület, amely még romjaiban is lenyűgöző látvány, és talányos művészettörténeti „objektum”. A Szent András-„klastrom” sorozatunk 2001. július 28-án megjelent cikkében szerepelt, most a falu másik középkori egyházát mutatjuk be. Ami késik, nem múlik.
Az 1333 és 1335 közötti pápai tizedjegyzékből megismerhető a dörögdi pap neve, de nem egyértelmű, hogy Pál parókus melyik egyház nevében fizette az 50 dénár dézsmát. A Szent András-templomot 1339-ben említik első ízben, ugyanekkor Alsódörögd Szűz Mária-egyházáról mint régi kőkápolnáról írnak. A szóban forgó oklevél szerint az egri püspök (!) kezdeményezésére a felsődörögdi egyházat kiemelték a zalai főesperesség joghatósága alól, és közvetlenül a veszprémi püspök alá rendelték. Az intézkedés ellen az alsódörögdi nemesek, Kilián fiai, András és István, valamint rokonaik tiltakoztak, a pereskedést lezáró, 1347-ben Avignonban kelt pápai ítélet döntött a templomok kegyuraságáról és tizedjövedelmeiről – ez utóbbi negyede jutott az alsódörögdi fiókegyház papjának –, megtiltotta továbbá, hogy fallal kerítsék be a Szűz Mária-templomot. András és István kegyurak a Rátót nembeli Paksi Olivér királynéi udvarbírónak, több vármegye főispánjának a famulusai voltak, András mester ennek köszönhette kinevezését Zólyomlipcse királyi várnagyának, majd fivérével közösen Tótvázsony birtokát, 1349-től tihanyi várkapitányi rangját és altárnokmesteri címét.
Mohács megpecsételte a bakonyi település sorsát is: a csatamezőn holtan maradt Mihállyal és Jánossal kihalt a Dörögdi família „felső” ága, javadalmaik az alsódörögdi rokonságra szálltak, az 1526 utáni pártharcok, majd az 1540-től ismétlődő török hadjáratok nyomán a település pusztulásnak indult, lakói elmenekültek. Alsódörögd az 1630-as években lakatlan hely volt, csak a hódoltság után telepítették újra. Régi templomát egy ideig a protestánsok használták – írja a település műemlékeit és történetét ismertető Koppány Tibor építész –, később ez is romossá vált. 1760-ig fából készült imaházban tartottak istentiszteletet, ebben az időben a felekezeti viszálykodás nyomta rá bélyegét a községre. Dörögd földbirtokát 1746-ban adományozta Mária Terézia királynő Tallián Ferenc lovassági ezredesnek (tőle kapta a falu az újkori nevét). Fia, Tallián János kezdeményezésére 1762-ben Padányi Bíró Márton szervezte újjá a falu plébániáját, ekkor kezdték meg az új templom építését a középkori maradványokon. Végül 1791-ben készült el, majd szentelte fel Nemeskéri Kiss Pál nagyprépost.
A tilalom dacára még a XIV. században kőfallal körülkerített, barokk stílusú épület hajója és keletelt szentélye a középkori arányokat sejteti, falai régi szakaszokat is magukban foglalhatnak. Északi mellékkápolnájának látnivalója, egy hurkos fonatdíszítésű, román kori kő keresztelőmedence a Szent András-templomból bukkant elő, az újkori festékrétegek alatt 2008-ban barokk kori falfestményeket találtak. A templom búcsúja szeptember 12., Szűz Mária neve napja.