Részmegoldásnak tűnik az a parlament által a múlt év végén elfogadott törvénymódosítás, amelynek köszönhetően néhány kapcsolt – vagyis hőt és áramot egy időben előállító – erőmű bennmaradhat a kötelező áramátvételi rendszerben. Ez azért fontos számukra, mert így a megtermelt villamos energiát a piacinál magasabb áron tudják értékesíteni, amely biztosítja fennmaradásukat.
2011 után ugyanis nem mindegyik kapcsolt erőmű maradhat az említett rendszerben. Ehhez még a múlt év második felében kellett benyújtaniuk a Magyar Energia Hivatalhoz (MEH) egy kérvényt, amely alapján a MEH eldöntötte, ki maradhat a rendszerben, és ki nem. Csakhogy ezáltal a beadott 116 kérvényből 74 esetben visszautasította a MEH a jogosultságot, ráadásul köztük mintegy húsz olyan fűtőmű volt, amely kórházat lát el. A parlamenten ezt követően ment át – egy a Fidesz és az MSZP által közösen benyújtott indítvány után – a törvénymódosítás, amely kibővítette ezt a kört.
Ugyanakkor a módosítás egy különös joghézagot is létrehozott. A MEH által korábban elutasított kérelmek ügyében – közigazgatási eljárásról lévén szó – csak bírósági úton lehet orvoslatot kérni. Az Országgyűlésben elfogadott változtatásban viszont az áll, hogy a hivatal kérvény után módosíthat az előző döntésén. A MEH-nél kérdésünkre közölték, a döntésük ellen már többen fordultak bírósághoz, ettől függetlenül azonban az új szabályozás alapján módosíthatják a korábbi elbírálásuk eredményét.
Mindenesetre a kapcsolt erőművek közül jó pár a módosítás után sem marad a kötelező áramátvételi rendszerben a jövő évtől. Szakmai szereplők szerint ebben a legnagyobb gond az, hogy a kötelező átvétel nélkül kilowattóránként körülbelül 15 forintért tudják értékesíteni a piacon a megtermelt áramot, miközben a fedezeti pont 25 forint, tehát ezen árszint alatt nem életképes egy kapcsolt energiatermelő. Ebből az is következik, hogy ha nem kap támogatást az erőmű, akkor a hőtarifát kell megemelnie: egyes becslések szerint ez akár 70–100 százalékos drágulást is eredményezhet. A szakmában érdekeltek lapunk kérdésére ugyanakkor arra is rávilágítottak, hogy egy tavaly elfogadott törvény értelmében ma már a MEH véleményezi a távhődíjakat is. Ezért úgy vélik, ha meg is születne a döntés a távfűtés ilyen mértékű drágulásáról, akkor azt a hivatal nem valószínű, hogy jóváhagyná. Márpedig ezáltal ellehetetlenülne jó néhány kapcsolt erőmű működése.
Tatabánya a múlt héten vásárolta meg a város kapcsolt fűtőerőművének többségi tulajdonát a Magyar Villamos Művektől. Bencsik János, a település fideszes polgármestere megkeresésünkre elmondta, a MEH eredeti döntése szerint az erőmű nem maradhatott volna a rendszerben, a törvénymódosításnak köszönhetően viszont 2013-ig biztosítható számukra a támogatás. Hangsúlyozta, a hátralévő időszakban a hatékonyságot kell javítani ahhoz, hogy a kötelező áramátvételi rendszer nélkül is működőképes maradjon az energiatermelő. Hozzátette, ehhez azonban az is kell, hogy többségi közösségi tulajdonban legyen a hőtermelés és a hőelosztás is. Bencsik János emellett aláhúzta: a decemberi törvénymódosítás egy kármentő lépés volt, hogy minél több kapcsolt termelő kerülhessen vissza a rendszerbe, de a jelenlegi kötelező áramátvétel helyzete ettől még továbbra is rendezésre vár.
origo.hu
Illik vagy nem illik? Tesztelje tudását kvízünkkel!
