Tiltakozások a brazil gátépítési terv ellen

Független szakértők szerint értelmetlen és káros beruházás az amazóniai esőerdőben a világ harmadik legnagyobb hidroelektromos gátjának megépítése. Ismert, a környezetvédők több évtizedes ellenállását legyűrve engedélyezte a brazil kormány a Belo Monte létrehozását az amazóniai esőerdőt átszelő Xingu folyón. A néhány nappal ezelőtt közzétett döntés a kormány környezetvédelmi hivatalát, az Ibamát is megosztotta, de a gigantikus terv megvalósítását már aligha lehet megakadályozni – adta hírül az AP. A tizenegymilliárd dollárba kerülő gát a harmadik legnagyobb lesz a világon. A világelső a Parana folyóra épített Itaipu, a brazil–paraguayi határon, a második a kínai Három Szoros, amely ugyancsak a környezetvédők súlyos aggodalmai ellenére létesült.
A Belo Monte a kormány szerint az ország áramszükségletének tizenegy százalékát adja majd, de a beruházás ellenzői szerint korántsem hajt majd annyi hasznot, mint amennyi kárt okoz. Az építkezés miatt ötszáz négyzetkilométernyi területet árasztanak el az esőerdőből, s 85 ezer munkást kell a folyó mellé költöztetni. A környezetvédők szerint mindez jóvátehetetlen károkat okoz a világ tüdejének nevezett térség érzékeny ökoszisztémájában, s ősi földjének elhagyására kényszerít majd legalább negyvenezer indiánt – írta a BBC. Antonia Melo, a több civil szervezetet tömörítő Xingo Vivo Mozgalom vezetője szerint a „tiszta energiára” hivatkozni megtévesztő, mert a létesítmény metángázt termel majd, ami gyorsítja a globális felmelegedést.
A szakemberek a kormánydöntés bejelentése óta újabb veszélyforrásra is felhívták a figyelmet. Eszerint a folyam érintett szakasza a gátépítés után az állóvizek sajátosságait ölti magára, s emiatt ugrásszerűen megnő majd a dengue-lázban vagy maláriában szenvedők száma. A növekvő tiltakozás hangjai süket fülekre találtak, sőt az erőteljes gazdasági növekedés a kormány szerint azt is megkívánja, hogy a következő évtizedben még legalább hetven gát épüljön az amazóniai folyókon – írta az AFP.