Fellélegezhet az euróövezet: az elmúlt hetek hosszas nyilatkozatháborúja után végre elszánta magát az Európai Unió, hogy tényleges segítséget nyújtson a súlyos államadóssággal és óriási költségvetési hiánnyal küszködő Görögországnak, amely a tavaly őszi választások miatt sokáig eltitkolta államháztartása valós helyzetét. A pénzügyi mentőövről szóló döntést tegnap Herman Van Rompuy, az EU elnöke, valamint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke jelentette be Brüsszelben, miután tárgyaltak Angela Merkel német kancellárral, Nicolas Sarkozy francia elnökkel, és George Papandreu görög miniszterelnökkel.
– Az euróövezet szükség esetén összehangolt lépéseket tesz majd, hogy megőrizze pénzügyi stabilitását – fogalmazott az uniós elnök, aki a tegnap kezdődött, soron kívüli brüsszeli csúcstalálkozó házigazdája. A beiktatása óta az első igazi megmérettetésével szembesülő Van Rompuy hangsúlyozta: Athén hivatalosan továbbra sem kért segítséget uniós társaitól. A mentőcsomag feltételeivel kapcsolatban leszögezte: jövőre a görög GDP négy százalékával lejjebb kell vinni a költségvetés jelenleg csaknem 13 százalékos hiányát, és a takarékossági program pontos végrehajtásának részleteiről a jövő héten ülésező uniós pénzügyminiszterek egyeztetnek. Kitért arra is, hogy Athént ezentúl rendszeresen ellenőrzik, és az elsőt már márciusban végrehajtják.
A Reuters információi szerint az euróövezet pénzügyminiszterei tegnap abban is megállapodtak, hogy a határozott és összehangolt akcióba bevonják az Európai Központi Bankot, de a Nemzetközi Valutaalap pénzforrásaira nem tartanak igényt. Az euróövezet tagállamai mentőövének fejében komoly költségcsökkentéseket és az adatszolgáltatás megbízhatóságát várják el az athéni kormánytól.
– Nem hagyjuk magára Görögországot, de vannak szabályok, amelyeket be kell tartani, csak ezen az alapon egyezünk bele a segítségbe – fogalmazott tegnap Angela Merkel német kancellár. A mentőcsomag hírére erősödött az euró, megnyugodtak az athéni események miatt az utóbbi napokban gyengén teljesítő tőzsdék, és jelentősen mérséklődött Görögország fizetésképtelenségének árazása. Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy az eurózóna lényegében először szegi meg az állami kivásárlást tiltó saját szabályát, ám a görög „fertőzés” veszélyének elhárítása most minden törvényt felülírt. Athénnak idén 53 milliárd eurónyi adóssága jár le, miközben az állam adóssága megközelíti a 300 milliárd eurót, és évente a bruttó nemzeti össztermék 11,6 százalékát már felemészti az adósságszolgálat. A BBC kommentárja szerint az uniós segítségnyújtásban az is közrejátszott, hogy az eurózóna tagállamai mindenképpen el akarták kerülni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) beavatkozását. – Az EU vezetői vonakodtak bevonni az IMF-et a görög gazdaság kisegítésébe, mert az túl nagy csapást jelentene a közös valuta büszkeségére – fogalmaz a BBC elemzése. Az eseményeket értékelő kommentárok egyetértenek abban, hogy a kialakult súlyos helyzethez legalább annyira járult hozzá Görögország eladósodottsága, mint a költségvetési kozmetikázások miatti bizalomvesztése.
– A félretájékoztatást tekintve Athénnak évekre visszanyúló rutinja van. Már az euró bevezetése is a valótlan számoknak volt köszönhető, és az unió sokáig tűrte a laza pénzügypolitikát és a közösségi intézmények megtévesztését – fogalmaz a Corvinus egyetem világgazdasági tanszékének legfrissebb kommentárja. Eszerint a göröghöz hasonló mértékű költségvetési deficitet mutat fel Írország is, ezzel szemben a mediterrán állam helyzetét a téves adatszolgáltatás és az államadósság mértéke teszi igazán súlyossá.
– A görög államcsőd elkerülése az euróövezet összes kulcsfontosságú államának érdekében állt, azért is lehetett számítani a közös európai segítségre – derül ki a Commerzbank frankfurti központjának legfrissebb elemzéséből, amely szerint az unió még időben cselekedett. – Mivel csak áprilisban lesz esedékes Athén következő, 12 milliárd eurós fizetési kötelezettsége, ezért a tagállamok jól tették, hogy nem várták meg az utolsó pillanatot a mentőövvel – fogalmaznak a német pénzintézet közgazdászai.
