Vergődik a hazai cégek nagy része

Tavaly év végén 1655 vállalkozás tartozott egyenként legalább 180 napja több mint százmillió forinttal az adóhatóságnak, 2955 magánszemély és egyéni vállalkozó pedig egyenként több mint tízmillió forinttal maradt adós – derül ki az APEH honlapján közzétett listákból. A magánszemélyek és egyéni vállalkozók mintegy 29,5 milliárd, a cégek 165,5 milliárd forinttal tartoztak 2009 végén, együttes minimális tartozásuk mintegy 195 milliárd forintra rúg. A 180 napon túl tartozók most közzétett listáján szereplő cégekből 159 társaság adószámát felfüggesztette az adóhatóság, 1162 vállalkozás felszámolás, 68 pedig végelszámolás alatt áll, vagyis ez utóbbiaktól már nem sok bevételre számíthat az APEH.
A cégek között továbbra is sok a kereskedelmi, szolgáltató társaság, de gyakorlatilag valamennyi ágazat fellelhető a listán, így fuvarozó, építőipari, nyomdai, számítástechnikai, vagyonvédelmi, sütőipari vagy például ingatlanforgalmazó egyaránt akad – közölte a távirati iroda. A hátralékok összege 2008 végéhez képest 400 milliárd forinttal emelkedett. A válság miatt a részletfizetés helyett többen kérnek fizetéshalasztást (türelmi időt) egyéni helyzethez igazított ütemezéssel.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke szerint a magyar kis- és közepes vállalkozásokra (kkv) a világméretű gazdasági válság nélkül is rossz idők járnának. A hazai cégek tavaly szinte minden tartalékukat felélték, ezért az idén elkerülhetetlennek látszik a csődhullám – közölte lapunkkal a szakember. Ez a helyzet már csak azért is szomorú, mert a hazai GDP 55 százalékát a kkv-k biztosítják, s a versenyszférában dolgozók 72 százalékának is ezek a cégek adnak munkát. Nemrégiben olyan vélemények is napvilágot láttak, amelyek szerint a kisvállalkozások jelentős része adócsalási célzattal jön létre, ráadásul sok közöttük a kényszervállalkozó. E kijelentésekre reagálva Vadász György elmondta: tagadhatatlan, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek tudatosan szegik meg a szabályokat, ám ezek alapján nem lehet általánosítani az egész kkv-szektorra. Ráadásul a csaló cégek létrehozásához és üzemeltetéséhez az átlagnál jóval felkészültebbnek kell lenni jogi és adóügyekben. A szakember szerint az 1,2 millió magyarországi vállalkozás közül körülbelül 900 ezer működik ténylegesen, s ezek közül mintegy 100-200 ezren lehetnek a kényszervállalkozók. Ugyanakkor Vadász György megjegyezte, hogy ha ezek a munkavállalók felfüggesztenék a vállalkozásaikat, s elveszítenék a megélhetésüket, az államra hatalmas teher hárulna. A szakember az egyszerűsített vállalkozói adóval (eva) élőket hozta fel példaként: a 196 ezer vállalkozás ugyanis 2009-ben több mint 170 milliárd forintot fizetett be az államkasszába.
Vadász György szerint a kkv-k és a nagyobb cégek teljesítményét összehasonlítva arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elmúlt húsz évben Magyarországon szinte csak a multinacionális nagyvállalatok kaptak állami támogatást, a kis- és közepes vállalkozások nagyon nehezen jutottak forráshoz. A rendszerváltás utáni kevés jó példa közül a szakember a Széchenyi-programot emelte ki.