A válság előnyei

Mintha a kilencvenes évek közepét írnánk, és egy felkapott pesti dzsesszklubba csöppentünk volna. A színpadon hol Tátrai Tibor, hol Gyárfás István vagy éppen Attila (A. G.) Weinberger bűvöli a gitárt. Moccanni se lehet a tömegben. A zsivajban a román és magyar beszéd keveredik. Meglehet, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet valóban a jövő háza lesz.

Tölgyesi Gábor
2010. 03. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Péntek este Bukarest első kerületében olykor kisebb tumultus is kialakult az egykori Orlando utcában, amely egy hónapja Gina Patrichi színésznő nevét viseli. A címet az utcanévváltás ellenére mindenki megtalálta, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet új otthonának avatására péntek este tömegesen érkeztek magyarok és románok, minden korosztályból. Jelen volt harminc nagykövetség képviselője is.
Bukarestben komoly ügy kerekedett abból, lesz-e a román fővárosban magyar intézet. Korábban rémhírként elterjedt, hogy a magyarok – mint Közép-Európában a British Council – beszüntetik a kulturális tevékenységüket, kivonulnak az országból. A kedélyek megnyugtatása végett tavaly külön sajtótájékoztatót kellett tartani.
A rémhírből annyi igaz volt, hogy múlt év elején még nem lehetett tudni, hol fog működni a magyar kulturális intézet. A Batistei utcai épületéből – amelyet 1991-ben kapott bérbe a román államtól – ki kellett költöznie: egy majdnem évtizedes per után az ingatlant 2008 szeptemberében a bíróság visszaadta egykori tulajdonosainak, akik végül végrahajtást is kezdeményeztek. A román állami vagyonkezelő még sokáig nem tudott kulturális intézetnek alkalmas épületet felajánlani cserébe. A gazdasági válság e tekintetben épp jókor jött: anyagi megfontolásokból az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2009 augusztusának elején kisebb irodába költözött az Orlando utcai székházából. A román kormányválság is segítségére volt az ügynek: az illetékes miniszterek a megfelelő időben mind Bukarestben voltak, így egy nap alatt tető alá lehetett hozni a szerződést.
Az 1936-ban épült, 1120 négyzetméter alapterületű bojár villa tökéletesen megfelel a magyar intézet céljainak, ráadásul a román restitúciós törvény által megszabott határidők miatt itt az a veszély sem áll fenn, hogy egy felbukkanó régi tulajdonos miatt majd tovább kellene állni. Az épület belső felújítása januárban fejeződött be – az EBRD kissé babaházas ízlését el kellett tüntetni, a parkettára ragasztott szőnyegpadlót is fel kellett szedni. A költségeket a román állam állta, a terveket Gebler Krisztina belsőépítész készítette.
A villa födszintjén egy nyolcszögletű, keleti motívumokkal díszített kupolateremből lehet megközelíteni a mintegy ötvenfős koncerttermet, amely egybenyitható az egyik kiállítóteremmel. Ez utóbbiból van három. Az emeleten irodák, vendégszobák, az alagsorban könyvtár, kutatószoba – itt zajlanak a magyar nyelvtanfolyamok, amelyeket negyvenen-negyvenöten látogatnak. Motivációs tényező: a munka és a szerelem. Tervek: szabadtéri előadások az udvaron, kamaraszínház a tetőtérben.
Nagy a ház, péntek este mégis szűknek bizonyult. Román és magyar beszéd keveredett a Mediawave kiállításán, a gitárfenomének koncertjén. Mintha a kilencvenes évek közepét írnánk, és egy felkapott pesti dzsesszklubba csöppentünk volna. Vagy éppen a jövőbe: ahol létezik jó szomszédság, és szeretik a magyar kultúrát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.