Mennyi végkielégítés jár ebben a helyzetben?
A munka törvénykönyve szabályozza a végkielégítés mértékét. Ez alapesetben
- legalább három év esetén egyhavi,
- legalább öt év esetén kéthavi,
- legalább tíz év esetén háromhavi,
- legalább tizenöt év esetén négyhavi,
- legalább húsz év esetén öthavi,
- legalább huszonöt év esetén hathavi
távolléti díj összege.
Amennyiben a munkaviszony munkáltatói felmondással a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg, a végkielégítés mértéke úgynevezett többlet-végkielégítéssel egészül ki, amelynek mértéke szintén a munkáltatónál eltöltött időtartamhoz igazodik.
A végkielégítés ez esetben három–öt év munkaviszony után egyhavi, 10–15 év esetén kéthavi, 20–25 év esetén háromhavi távolléti díj összegével emelkedik
– Ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége, nem jár végkielégítés – figyelmeztetett a nyugdíjszakértő, aki szerint bár a védett kor tehát nem ad teljes körű védelmet a hatvanéves vagy idősebb, még nem nyugdíjas munkavállalóknak, de jelentősen megnehezíti a munkáltatók számára a munkaviszony vagy hasonló foglalkoztatási jogviszony megszüntetését.
Mi történik, ha a védett korba lépés előtt küldenek el valakit?
Mivel a munkáltatók többsége tisztában van a védett korú dolgozója elküldésével járó költségekkel, felmerül, hogy előfordul-e, miszerint előre gondolkodva, éppen a védett kor megkezdése előtt válik meg munkavállalójától. A nyugdíjszakértő szerint szerencsére szélesebb kört ez nem érint, sokan örömmel veszik, nem utolsó sorban a kedvező adózásnak köszönhetően, hogy munkavállalójuk még nyugdíjasként is marad és a cégnél folytatja munkáját.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!