Csökken a védett korúakat menesztő munkáltatók száma, de a hatvan alatti középvezetők nincsenek biztonságban

A többi fejlett országhoz hasonlóan itthon is egyre nő a nyugdíjaskorúak és az ahhoz közelítő, úgynevezett védett korúak száma. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy egyáltalán létezik a védelem a nyugdíjas munkavállalók számára és pontosan mit takar. A védett korúakat érintő tudnivalókról kérdeztük Farkas András nyugdíjszakértőt.

Egyre kevesebb védett munakvállalót küldenek el Fotó: Shutterstock Forrás: Shutterstock

– A védett korúak jogintézménye a munka törvénykönyvében továbbra is védi azt a munkavállalót, akinek a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb, mint öt év van hátra. Mivel hazánkban a jelenlegi öregségi nyugdíjkorhatár 65 év, ezért minden hatvanéves vagy annál idősebb munkavállaló fokozott védelemben részesül – mondja Farkas András nyugdíjszakértő.

A védett korú munkavállalók többségét nem fenyegeti, hogy elveszti munkáját  Fotó:  Shutterstock

Erre figyeljenek a védett korú munkavállalók

A NyugdíjGuru News online portál alapító-főszerkesztője szerint nagyon sok munkavállaló nincsen tisztában a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben őt megillető pluszjogokkal, amelyek megnehezítik a munkáltatók számára, hogy a hatvan évesnél idősebb munkavállalójukat munkáltatói felmondással elküldjék.

Ha a munkavállalók nem is, de a munkáltatók jó része tudja, hogy ebben az öt évben nyugdíjasnak nem minősülő munkavállalójuk határozatlan időtartamú munkaviszonyát munkáltatói felmondással csak akkor szüntethetik meg, 

ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Fontos tudni, hogy ebben az esetben a munkaviszony megszüntetésének megalapozottságát és indokait a munkáltatónak kell bizonyítania.

Farkas András szerint az ilyen felmondásokra a gondatlanság a legkevésbé jellemző háttérben meghúzódó ok, gyakrabban előforduló eset, főként a mikro-, a kis- vagy esetleg a középvállalati szektorban, hogy a munkáltató megszorul, nincs rendben a cashflow, kevesebb a megrendelés, nehezebbé válik a cég helyzete és megpróbál a legkönnyebben nélkülözhető munkatársaktól megszabadulni. Előfordul, hogy úgy gondolnak rájuk: az idős munkavállaló drága, pluszkiadást jelent, nem lehet megtanítani semmi újra, így megpróbálják elküldeni.

A munkaviszony természetesen megszüntethető a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is. Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Mennyi végkielégítés jár ebben a helyzetben?

A munka törvénykönyve szabályozza a végkielégítés mértékét. Ez alapesetben

• legalább három év esetén egyhavi,
• legalább öt év esetén kéthavi,
• legalább tíz év esetén háromhavi,
• legalább tizenöt év esetén négyhavi,
• legalább húsz év esetén öthavi,
• legalább huszonöt év esetén hathavi

távolléti díj összege.

Amennyiben a munkaviszony munkáltatói felmondással a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg, a végkielégítés mértéke úgynevezett többlet-végkielégítéssel egészül ki, amelynek mértéke szintén a munkáltatónál eltöltött időtartamhoz igazodik.

A végkielégítés ez esetben három–öt év munkaviszony után egyhavi, 10–15 év esetén kéthavi, 20–25 év esetén háromhavi távolléti díj összegével emelkedik

– Ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége, nem jár végkielégítés – figyelmeztetett a nyugdíjszakértő, aki szerint bár a védett kor tehát nem ad teljes körű védelmet a hatvanéves vagy idősebb, még nem nyugdíjas munkavállalóknak, de jelentősen megnehezíti a munkáltatók számára a munkaviszony vagy hasonló foglalkoztatási jogviszony megszüntetését.

Mi történik, ha a védett korba lépés előtt küldenek el valakit?

Mivel a munkáltatók többsége tisztában van a védett korú dolgozója elküldésével járó költségekkel, felmerül, hogy előfordul-e, miszerint előre gondolkodva, éppen a védett kor megkezdése előtt válik meg munkavállalójától. A nyugdíjszakértő szerint szerencsére szélesebb kört ez nem érint, sokan örömmel veszik, nem utolsó sorban a kedvező adózásnak köszönhetően, hogy munkavállalójuk még nyugdíjasként is marad és a cégnél folytatja munkáját. 

Egy bizonyos munkavállalói kört viszont érint: a folyamatosan költségcsökkentésen dolgozó multicégeknél, nagyvállalatoknál jóval a védett korhatár, vagyis hatvan alatt, már 55 évtől elkezdik lecserélni a már jelentősebb összeget kereső középvezetőket a bérköltség csökkentése érdekében, lényegesen kevesebbet kereső fiatal pályakezdőkre. Farkas András szerint ez ellen nemigen lehet mit tenni, ha a vállalat kellően megindokolja a felmondást és kifizeti a végkielégítést, de kiemelte, a többséget, a jól képzett, szakértelemmel rendelkező munkavállalókat ez nem érinti, akikre minden korábbinál nagyobb szükség van a munkaerőhiány miatt.