BKV: ötvenmillió a munkabékéért

Csaknem ötvenmillió forintot kaptak a BKV-s szakszervezetek a 2008-as sztrájk után a közlekedési társaságtól – értesültünk érdekvédelmi forrásokból, akik ugyanakkor állították: a pénzt nem azon az alapon kapták, mint amiről a társaság korábbi megbízott vezérigazgatója, Balogh Zsolt a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt.

Bákonyi Ádám
2010. 03. 22. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Feljelentést fontolgatnak. A Fidesz kilátásba helyezte, hogy büntetőfeljelentést tesz a budapesti 1-es és 3-as villamosvonal meghosszabbításának ügyében. Wintermantel Zsolt, a fővárosi Fidesz-frakció tagja közölte: a szocialista Hagyó Miklós és Horváth Csaba koordinálta projekt előkészítése során súlyos hiányosságokat tártak fel. A Fidesz szerint a két villamosvonal meghoszszabbítása kapcsán készült, az önkormányzat által megrendelt megvalósíthatósági tanulmány „érthetetlenül drága”, 890 millió forintba került, az elkészült tervek hibásak és magánérdekeket szolgálnak. (MTI)


Balogh Zsolt, a társaság korábbi megbízott vezérigazgatója ugyanis azt mondta, „végül megegyeztünk a sztrájkolókkal, aláírtuk a megállapodást, és ekkor valaki szólt, hogy menjek fel az irodámba. Ott ült pár szakszervezeti vezető, egy-két igazgató, és mondták, rendben, vége a sztrájknak, és most szokás szerint vissza kell juttatni valamennyi pénzt a szakszervezeteknek, és küldeni kell egy csomaggal Hagyó Miklósnak is.” Úgy tudjuk, hogy az ominózus megbeszélésen Regőczy Miklós, a BKV vezérigazgató-helyettese – jelenleg házi őrizetben –, Balogh Zsolt, Berger András, aki Hagyó Miklós (MSZP) főpolgármester-helyettes kabinetjéhez tartozott, Sziebert György, a BKV volt jogi igazgatója – jelenleg előzetesben –, szakszervezeti részről pedig Bartha Pál, Földényi György, Nemes Gábor, illetve Schumacher Ferenc voltak jelen.
A szakszervezetisek azt akarták, hogy a BKV fizesse ki a sztrájkban részt vevő dolgozók bérét, ám ezt a társaság ebben a formában nem támogatta, mert az „rosszul nézett volna ki a közvélemény szemében”. A résztvevők végül abban egyeztek ki, hogy egy, még Aba Botond volt BKV-vezérigazgató idején kötött, ám addig nem teljesített megállapodás megvalósításával oldják meg az ügyet. A 2004-ben létrejött „együttműködési megállapodás” szerint a cég létszámuk alapján támogatást nyújt a szakszerveteknek, amelynek mértékét évről évre felül kell vizsgálni. Mivel az utóbbi nem történt meg, az ominózus megbeszélésen végül abban állapodtak meg, hogy a 2004 óta felhalmozódott inflációt fizeti ki a BKV a szakszervezeteknek. Ez a különbözet megközelíti az ötvenmillió forintot, amit nemcsak a jelen lévő, hanem mind a huszonhat BKV-s szakszervezet között osztottak szét, létszámuk alapján.
Forrásaink elmondták, bár kezdetben beleegyezett, Balogh Zsolt az utolsó pillanatban nem akarta aláírni a megállapodást. A korábbi megbízott vezérigazgató ekkor azonban telefont kapott – úgy tudjuk, Hagyó Miklóstól – és végül beadta a derekát. Forrásaink azt azonban visszautasították, hogy bármiféle csomagot is küldtek volna Hagyónak. Az ügyletet azzal magyarázták, hogy őket csak „a munkabéke megteremtése vezérelte”, hiszen ezzel jó időre lezárult a sztrájkhelyzet. „Mi ez a pénz ahhoz képest, amit különféle tanácsadói, megbízási szerződésekre folyattak ki a BKV-tól?” – érvelt egyikük. A
BKV-s szakszervezetekről évek óta feltételezték, hogy ha sztrájkot szerveztek, azt elsősorban politikai alapon és érdekből tették, illetve egyes munkaügyi konfliktusok valójában a BKV és a szakszervezetek közös forgatókönyve szerint „robbantak ki” annak érdekében, hogy az állam újabb pénzeket pumpáljon a korrupciótól hemzsegő közlekedési vállalatba.
A szabad demokrata Ikvai-Szabó Imre, illetve a szocialista párti Hagyó Miklós főpolgármester-helyettesek a 2008-as munkabeszüntetéskor a „BKV biztonságos működése érdekében, illetve az adósság növekedésének elkerülésére” 18,5 milliárd forintos többlettámogatásért fordultak az államhoz.

Tóbiás az ingatlanügyről. Azért nem szerepel Tóbiás József vagyonnyilatkozatában a Hagyó Miklóstól 2009. év végén megvásárolt érdi családi ház, mert a bevallás leadásának napján az ingatlan még nem volt a nevén – közölte az MSZP frakcióvezető-helyettese. Hozzátette, az adásvételi szerződés következtében átvállalt hitelt szerepeltette a vagyonbevallásában. Hagyó egy hete két budai ingatlanjától is megvált, ajándékozással lánya nevére íratott egy XII. kerületi lakást és a hozzá tartozó garázst.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.