Vagy a válság időszaka mára befejeződött? Szentendrén, amelyet már a 11-es út melletti táblákon is „a festők városának” neveznek, a festőknek ugyan még ma sincs múzeuma, de az igazgató szerint hamarosan lesz. Biztató, hogy maga is festményekkel veszi körül magát irodájában a művésztelepet alapító mesterek munkáival.
– Elindult egy pozitív folyamat, bízom benne, hogy új időszak következik a Pest megyei múzeumok életében – utal a válságkorszak végére. – A legfontosabb változások egyike, hogy egy ingatlancserének köszönhetően múzeumunk főépületét, amelyet visszakap a szerb ortodox egyház, az úgynevezett Pajor-kúria, egy igen szép késő barokk-klasszicista épület váltja ki. Itt kap majd helyet a Ferenczy-gyűjtemény, a XX. századi szentendrei képzőművészetet bemutató állandó tárlat, amelynek létrehozása nagyon régi adósságunk, s ha már törlesztjük, dinamikusan változó bemutatót szeretnénk rendezni, hogy a sokféle érték mind sorra kerülhessen. Lesz ott időszakos kiállítóhely is, amely a főtéri kereskedőházban most működő termeket váltja majd ki. Az utóbbival kapcsolatban a városi önkormányzat ugyanis azt szeretné, hogy ott a látogatók, a turisták, a kirándulók szentendrei történeti kiállítást láthassanak szintén sok képzőművészettel dúsítva. A Pajor-kúria nagyobb, mint a Ferenczy Múzeum épülete, ráadásul igen szép, elegáns ház, amit a felújítás után lehet majd igazán érzékelni, mert ma nagyon rossz állapotban van. A beruházásra rendelkezésünkre áll 820 millió forint, részben egyházi kárpótlásból, részben önkormányzati forrásokból, részben pedig pályázatokból.
– Tavaly a szentendrei múzeumok látogatóinak több mint kétharmada, negyvenkétezer ember a Kovács Margit kerámiáit bemutató gyűjteményt kereste fel. Alighanem rászorult az alapos felújításra ennek az épülete is.
– Nemcsak megújul, hanem egy EU-pályázaton nyert 130 milliós beruházásnak köszönhetően új épületszárnnyal is bővül a gyűjtemény. Előrenyomulásunk harmadik terepe a római Castrum, ahol a megyei és a városi önkormányzat együttműködésével ötcsillagos szálloda épül, a terület közepén régészeti közparkot alakítunk ki, a Pajor-kúria felőli oldalon pedig 1200 négyzetméteres raktár, benne régészeti látványraktár kap helyet. Ha ez a három dolog megvalósul, azt hiszem, úgy harminc-negyven évre kihatóan sikerül megjavítanunk azokat az állapotokat, amelyeket én is megörököltem, s amelyeket akár meglehetősen ziláltaknak is nevezhetünk.
– Nem is ziláltnak, sokszor inkább válságosnak tűntek az elmúlt évek a szentendrei, Pest megyei múzeumok számára. Vagy inkább évtizedek? Mikor is kezdődött a válság?
– Az utolsó harminc évben itt komoly változás nem történt, a szervezet alapjait Ikvai Nándor rakta le, akit 1982-ben botrányos körülmények között váltatott le a megyei pártbizottság. A Pest megyei volt sokáig a leginkább szétaprózott megyei múzeumi szervezetek egyike, sok kifejezetten helyi érdekű gyűjtemény, kiállítóhely tartozott hozzá. Ezek közül hatot átadtunk a helyi önkormányzatoknak, de így harminc muzeális gyűjtemény tartozik a megyei szervezethez. Nagyon erős a képzőművészet képviselete Szentendrén, Vácott, Zebegényben, de külön szín például a tápiószelei Blaskovich-kastély, az ország egyetlen épen megmaradt berendezésű, XIX. századi kisnemesi kúriája. Hatvankilencmillió forintunk van az ottani kastélykert rendbehozatalára, remélem, még az idén el is készülünk vele. Jelentős fejlesztéseket tervezünk a váci városközpontban, ez a város egyébként is a Dunakanyar nagy ígérete, annyi múzeumi értéke van. Hasonló a helyzet Cegléden is, ott a néprajzi anyag a kiemelkedő, szerencsére itt a városvezetéssel kiválóan együtt lehet működni, ami Vácról sajnos nem mondható el. Márpedig ez ugyanúgy elengedhetetlen az előrelépéshez, ahogyan a megyei és városi vezetők meggyőzése, hogy működjenek együtt a tervek valóra váltásakor.
– Mivel sikerül meggyőzni őket, hogy a múzeumi érték van olyan fontos a nagyközönség számára is, hogy az ország egészét érintő válság időszakában is támogassák önöket? Mivel keltenek figyelmet önmaguk iránt?
– Igen fontos volt például ebből a szempontból az a kiállítás, amelyet a bergamói múzeum reneszánsz anyagából rendeztünk, érzékeltette, hogy a gazdaság, a politika mellett a kultúra is a nemzetközi együttműködés szerves részét jelenti. Másik nagy kiállításunk, a Barbizon magyar szemmel talán a helyi művészértelmiséget is meggyőzhette, hogy fontosnak érezzük a szentendrei művészet gyökereinek kutatását. Úgy gondolom, igen fontos az, hogy méltó módon reprezentálja a múzeum azoknak a festőknek a művészetét, akik létrehozták a művésztelepet, megalakították a Szentendrei Festők Társaságát. Az új szerzeményeket bemutató, jelenleg is látható tárlat pedig arról is beszél, hogy igyekszünk eltüntetni a fehér foltokat, a hiányokat, amelyeket a rendszerváltozás előtti tendenciózus műtárgyvásárlások hagytak maguk után.
– Az Aczél-korszak melléfogásairól, bűneiről van szó. Sokáig azok közé soroltuk az alig látogatott szentendrei kismúzeumokat is. Most mégis úgy hírlik, nem szüntetik meg őket, sőt újat építenek. Megéri?
– Igen, itt is örökölt helyzetről van szó, amelyet korábban úgy akartunk megváltoztatni, hogy a kis múzeumokat beolvasztjuk a Castrum-tervbe. De változott a koncepció, úgy tűnik, lehet, érdemes őket működtetni, ha bizonyos dolgok megváltoznak körülöttük. A lánc új szeme, az Ilosvai-múzeum egyébként nem új épületben, hanem a Barcsay Múzeum területén, de attól jól elkülönítve kap majd helyet, a kettő között pedig az udvar továbbra is közösségi rendezvényeknek, koncerteknek ad helyet.
– Úgy tűnik, most valóban nem gondokban, hanem tervekben bővelkedik Szentendre. De mikor válnak e tervek valóra?
– A Kovács Margit Múzeum megújítása már elkezdődött, a Pajor-kúriára rövidesen meghirdetjük a közbeszerzési eljárást. A Castrum-projekt öt-hat év alatt valósul meg. Jövőre kezdődnek a feltárások, amelyek során jelentős értékek is előkerülhetnek, hiszen azok a szír íjászok állomásoztak itt, akik az aquincumi helytartó testőrségét alkották, igazi elit alakulat volt ez. A táborparancsnokság területe egyelőre kifürkészhetetlen titkokat rejt a régészek számára.
– A megnövekedő kiállítási tér, adminisztráció, raktárak azt ígérik, a működtetés költségei is jelentősen növekednek majd. Lesz erre fedezet a válság éveiben?
– A működtetés olcsóbb lesz, mint a jelenlegi épületeké, hisz például a Ferenczy Múzeum fűtése kifejezetten korszerűtlen volt. Nem lesz létszámnövekedés sem, hisz éppen az elmúlt három évben sikerült jelentősen csökkenteni a szervezet 300 fős létszámát. Közben a 2009-es adatok szerint a szentendrei múzeumok mintegy hatvanháromezer, s a vidékiek negyvennégyezer látogatót fogadtak, a jegybevétel harminchatmillió forint volt. Ez, úgy vélem, jó alapot jelent, nyilván vannak még tartalékok, de Budapest közelsége a maga jó és rossz hatásával valahogy így határozta meg az arányokat. Sokféle kincs látható Pest megye múzeumaiban, igazi gyöngyszem például a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum, amelyet egyébként szintén fel kellene újítani, a szabadiskola megújulása már elkezdődött, új lehetőségeket ígér a közelben, Verőcén a Gorka Múzeum is. Azt hiszem, az a legfontosabb, hogy ezeknek a múzeumoknak az együttesében, a szervezet egészében gondolkozzunk, s hogy számítsunk arra a sokféle jó szakemberre, akik a múzeumokban dolgoznak, tudományos fokozatokat szereznek, rendszeresen publikálnak. Sok új kiadványunk van, az egyik legújabb Szőnyi István és felesége lányukhoz, Szőnyi Zsuzsához Rómába írt leveleinek, mondhatni, helyzetjelentéseinek a gyűjteménye, a másik Balogh László festőművész katalógusa, amelyet ahhoz a kiállításhoz adtunk ki, amit a MűvészetMalom rendezett az alkotó nyolcvanadik születésnapja alkalmából.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
