Hiánycikk a technécium

Az orvosi izotópokra legutóbb akkor irányult fokozott figyelem, amikor Irán ezek előállításának szükségességére is hivatkozva tagadta meg nukleáris programjának korlátozását. A gyógyászatban használatos elemek azonban az előállító-kapacitás visszaesése miatt most világszerte hiánycikknek számítanak; az áthidaló megoldást egy lengyelországi reaktor jelentheti.

A technécium 99m radioaktív izotóp fontos kelléke a modern gyógyászatnak. Bár élettartama mindössze néhány óra, bomlása során gamma-sugárzást bocsát ki, s ez alkalmassá teszi arra, hogy szerepet játsszon bizonyos diagnosztikai eljárásokban. Az anyagot a megvizsgálni szándékozott páciensbe fecskendezik, majd a szcintográfiának nevezett képalkotó eljárás során gamma-kamerával vagy rétegfelvételek esetén SPECT-kamerával rögzítik sugárzását. Használják a szív véráramának mérésére, valamint a csont- és emlőrák-diagnosztika eszközeként.
A szükséges technécium a természetben rendkívül ritkán fordul elő, orvosi felhasználásra mesterségesen állítják elő. A világban felhasznált mennyiség kétharmada két nukleáris reaktorból származik, az egyik a kanadai Ontarióban, a másik a hollandiai Pettenben működik, ám ezúttal úgy esett, hogy mindkettő egyszerre áll karbantartási munkák miatt. Az észak-amerikai áprilisban nyit újra, az európai pénteken állt le, fél évre. Noha néhány mikrogramm több ezer betegnek elég, a technéciummal végzett eljárások milliós nagyságrendje miatt a leállások hiányt eredményeznek, amely állítólag több évtizede felfüggesztett módszerek felelevenítésére, és kevésbé hatékony anyagok használatára kényszeríthetik az egészségügyi intézményeket.
Az áthidaló megoldás keresése különösen sürgető volt az Egyesült Államokban, ahol a fejlett diagnosztikai módszerek – és a velük foglalkozó ipar – anyagigénye magas, ugyanakkor elégséges hazai forrás nem áll rendelkezésre, s ami van, az is leépülőben van. A Missouri államban székelő Covidien cég – amely a reaktorból kikerülő izotópból állít elő a radiológusok által felhasználható cikkeket – múlt szerdán jelentette be, hogy lengyel forrásból igyekszik pótolni a kieső kapacitást. A Maria Sklodowska-Curie atomfizikusról elnevezett varsói kutatóreaktortól nem várnak csodákat, de az biztos, hogy segít átvészelni a nehéz időszakot. A szükséghelyzet ellenére azonban a megoldást az amerikai hatóságok részéről bürokratikus akadályok nehezítik. Annak ellenére, hogy a röviden csak Mariának nevezett, 1974 óta működő lengyel létesítményen jelentős beruházásokat hajtottak végre a közelmúltban, hogy új feladatokra is képes legyen.
Az amerikai aggodalmak legfontosabbika, hogy nukleáris anyagok ne kerülhessenek illetéktelen kézbe, ugyanis a technéciumot magas dúsítottságú urániumból állítják elő: olyanból, amiből atomfegyvert is készíthetnének. Hogy az alapanyagot a volt szovjet blokk területére vigyék, öt országtól húsz engedélyt kellett beszerezniük.