Intézkedünk, hogy ha másként nem megy, áprilistól lajtos kocsival vagy zacskós, tasakos vízzel oldják meg a települések a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátását – felelte kérdésünkre Mucsi Gyula regionális tiszti főorvos. – Áprilistól kezdjük kiküldeni a rendelkező határozatokat.
Az ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete vezetőjétől megtudtuk, hogy mintegy 150 település érintett a régióban, vagyis a gond nem speciálisan megyei. Szerinte a problémáról az önkormányzatok és a szolgáltatók évek óta tudnak, s a határidő és a teendők sem ismeretlenek előttük, vagyis az intézkedés nem lehet váratlan.
Érdeklődésemre, hogy tudják-e az önkormányzati vezetők a megoldást, illetve ki viseli a várhatóan tetemes költségeket, akárcsak a tasakos víz biztosítását és kihordását, Mucsi Gyula azt mondta: – Hogy mindez mennyibe kerül, nem az én asztalom, nem a hatóságra tartozik. Ez a szolgáltatók és az önkormányzatok dolga – jelentette ki. A regionális tiszti főorvos hozzátette, hogy az EU-ban 2003. december 25-e óta 10 mikrogramm/liter a víz arzéntartalmának határértéke. Magyarország 2009. december 25-ig kapott felmentést a kötelem betartása alól a csatlakozási tárgyalások során. Ez a határidő a magyar jogszabályokban is megjelent. Most arról van szó, hogy az átmeneti jogszabályi mentességet követően a hatóság – a lakosság egészségének védelme érdekében – érvényt szerez az előírásoknak.
– Nem tartjuk indokoltnak a tervezett intézkedéseket, sőt több káros hatásától féltjük a lakosságot – közölte lapunkkal Krisztován Anna, a Békés Megyei Vízművek Zrt. szóvivője. – A döntésre nem azért kerül sor, mert bármely paraméterében romlott volna az ivóvíz minősége itt. Csupán arról van szó, hogy szigorodott a szabályozás, s a régió ivóvízminőség-javító programja egyelőre nem valósult meg.
A szóvivő szerint negyven megyei település lehet érintett a szükségvízellátás elrendelésében. Ez 190 ezer polgárt jelent – könnyű megbecsülni, hogy nem olcsó mulatság ennyi embernek arzénmentes ivóvizet biztosítani. Szakértők úgy tartják, hogy a mai magyar közállapotok miatt megvalósíthatatlan napi gyakorisággal lajtos kocsiból adni a vizet. A kalkulált költség jóval meghaladja a minőségjavító program önkormányzatokra eső anyagi részét, nem beszélve arról, hogy ez a pénz éppen az arra fordítandó összeget vonná el. Megjósolható, hogy a teher súlya alatt a döntéshozók nem a fenntartható megoldásokat választják, hanem a gyorsabbakat és az olcsóbbakat.
– Ha ez a rendelet megjelenik, becsukhatjuk a kaput, felbillen az amúgy is forráshiányos költségvetés, tönkremegy a falu – nyilatkozta megkeresésünkre Brlás János, Kardos (Fidesz–KDNP) polgármestere. – Hét éve fut a régiós ivóvízjavító program, de kézzelfogható eredménye nincs. A két-három éves gyermekeknek és a várandós anyáknak is csak úgy tudjuk biztosítani a megfelelő minőségű vizet, ha boltban vagy kereskedőtől megvásároljuk, vagyis pénzbe kerül, és nem is kevésbe. Azt sem értem, hogy miért szorít bennünket az áprilisi határidő, amikor a baloldali kormánynak lett volna rá nyolc éve, hogy tegyen valamit ezen a téren, de nem történt semmi. Ha minden jól megy, a minden szempontból megfelelő aradi víz 2013-ra ér ide, bár addig is élni kell valahogy. Ráadásul ez a beruházás sem lesz olcsó, hiszen hálózatot muszáj építeni.
A kardosi polgármestertől megtudtuk, hogy az ő vizük 20 mikrogramm/liter fölött van, tehát éppen a duplája az unió által előírt határértéknek. Legfőbb kincs természetesen ezen a tájon is az emberi egészség, azt viszont jelenleg elképzelni sem tudják, hogy a milliós, netalán tízmilliós forrást miből teremtik elő. Új kút fúrására nem kaptak engedélyt, de az ivóvízminőség-javító programból sem láttak egyetlen fillért még.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
