Mese a 400 milliárd forintról

Ebben az évben az adó és a bürokrácia csökkentésének köszönhetően 400 milliárd forinttal több marad a vállalkozásoknál – ismét ezzel az állítással kampányol Bajnai Gordon miniszterelnök és a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium. A tehercsökkenés azonban csak papíron létezik.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szerint az idei költségvetés friss számai sem támasztják alá a kampány állításait. Mint azt Parragh László, a kamara elnöke lapunknak elmondta, szó sincs arról, hogy idén csökkenne a vállalkozásokra nehezedő adóteher. Az MKIK számításai azt mutatják, hogy az élőmunkát terhelő adók mérséklése nyomán elvileg mintegy 300 milliárd forinttal több maradna a vállalkozások zsebében, ám az adókedvezmények eltörlése, a társasági adó alapjának kiszélesítése, a kafetériarendszer szigorítása, valamint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására vonatkozó szabályok módosításai nyomán legalább 300 milliárd forintos többletfizetéssel kell idén szembesülniük a cégeknek. Ha mindezt a mérleg két serpenyőjébe tesszük, az eredmény az, hogy idén jó esetben nem változik, rosszabb esetben viszont tovább nő a vállalkozások adóterhelése – hangsúlyozta Parragh.
A költségvetés számai sem igazolják vissza a 400 milliárd forintos teherkönnyítésről szóló kampányt: míg tavaly 385 milliárd forint folyt be társasági adóból, addig idén a Pénzügyminisztérium (PM) nagyságrendekkel több, 564,3 milliárd forintos bevétellel kalkulál, elsősorban az adóalap szélesítésére hivatkozva. A költségvetési törvény eredetileg 609 milliárd forintos bevétellel kalkulált, ám az apadó befizetések nyomán a szaktárca február elején 45 milliárd forinttal csökkentette a befizetési tervet. Összességében az egész évre vonatkozóan a vállalkozásoktól 1036 milliárd forintnyi adóbefizetést remél a PM.
Az iparkamara egy néhány hónappal ezelőtt született tanulmányában már felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági visszaesés következtében 2009–2010-ben a hazai cégek árbevétele hozzávetőlegesen 1200 milliárd forinttal csökken. A vállalkozók korábban azt is jelezték, hogy az evakulcs, az áfa, a jövedéki és a társasági adó növelésén túl a minimálbér emelkedése is jelentős pluszterhet jelent számukra. Ráadásul nem javult a helyzet a bürokrácia csökkentése, a kamattámogatások és az üzleti környezet terén sem, holott a gazdasági tárca éppen itt számol be előrelépésről.
– A Széchenyi-kártya állami forrású kamattámogatását még az indulási szinthez képest is lecsökkentették, holott ezt a hitelformát hozzávetőlegesen 120 ezren veszik igénybe – nyilatkozta lapunknak Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke, aki hangsúlyozta: a fővárosi cégek semmit nem éreznek a gazdasági tárca által beharangozott javuló üzleti környezetből, mivel a legfontosabb tényező, a lakosság fogyasztása továbbra is mélyponton van. – A cégek csődhulláma még nem ért a végéhez, a jogi bizonytalanság és a körbetartozások helyzete egy jottányit sem javult – tette hozzá a BKIK elnöke, aki szerint a vállalkozói környezet kiszámíthatatlanságát az úgynevezett elvárt jövedelem bevezetésére vonatkozó, jelenleg az alkotmánybírósági ítéletére váró törvény is fokozza.