Navracsics: Bajnai bús búcsúbeszéde

A parlamenti ciklus tegnapi utolsó ülésnapján Bajnai Gordon értékelte kormánya teljesítményét, s felszólította a pártokat, hogy lépjenek fel a Jobbikkal szemben. A Ház döntött arról, hogy a holokauszttagadás legyen büntetendő, ám a többség nem támogatta azt a fideszes javaslatot, amely szerint a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek által elkövetett bűnök nyilvános tagadását is büntette volna. Egy másik módosítás szerint aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Mizsei Bernadett
2010. 03. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bajnai Gordon szerint tíz hónapos kormányázása végén elmondhatja, hogy teljesítette vállalásait, a sikeres válságkezelés eredményeként meg tudták védeni a magyar állampolgárok anyagi biztonságát, és lehetőséget teremtettek a gazdasági fellendülésre. A politikus elmondta, hogy tavaly tavasszal négy pilléren alapuló cselekvési terv alapján látott munkához: az azonnali válságkezelés a forint védelméért történt a devizahitelesek érdekében és a munkahelyek megőrzése miatt. A miniszterelnök úgy vélte, kormánya büszke lehet a költségvetési egyensúly megteremtéséért, a befektetői bizalom helyreállításáért és a gazdasági növekedés beindításáért is, ennek ellenére leszögezte, a következő kabinet mozgástere szorítóan szűk, felelőtlenségnek, csodavárásnak helye nincs. Részletesen beszélt a szerinte antidemokratikus szélsőjobboldali Jobbik jelentette veszélyről, amelynek megerősödése a két nagy párt ellenséges viszonya miatt történt. Szerinte Orbán Viktor és Mesterházy Attila is demokrata és hazafi, az MSZP és a Fidesz pedig közelebb áll egymáshoz, mint a két párt a Jobbikhoz. A kormányfő közös fellépést sürgetett a radikális párttal szemben.
Navracsics Tibor szerint Bajnai „bús és kissé érzelgős” búcsúbeszédet mondott, aminek alapvető problémája az: úgy ad tanácsokat, hogy távozik a közéletből. A Fidesz frakcióvezetője megjegyezte, az utóbbi nyolc évben a mostani kormányfő az uniós források elosztását felügyelte miniszterként, munkája kezdetén pedig azt ígérte, hogy minden magyar embernek fejenként 800 ezer forint többletet jelentenek ezek a pénzek. – A ciklus végére azonban minden egyes állampolgárt 2,5 millió forint tartozás terhel az államadósság miatt – mondta a képviselő, aki szerint a régióban is lemaradtunk. Navracsics hozzátette, Bajnai nem a választók akaratából lett kormányfő, hanem mert az MSZP becsapta szavazóit. Hargitai János (KDNP) arról beszélt, hogy Bajnai is az egyik emblematikus szereplője egy soha nem látott sikertelen időszaknak, a Gyurcsány-korszaknak, amelyet a koncepciótlan kormányzás és a korrupció jellemzett, és amelynek végén államcsőd fenyegetett. Kóka János (SZDSZ) kifejtette, hogy jobban áll az ország, mint tíz hónapja, de a demokratikus erőknek van még dolguk, a korrupció és radikálisok miatt, az ugyanis, hogy állami vezetőket bilincsben visznek el, a szélsőjobbnak kedvez.
Mesterházy Attila felszólalásában a Fidesz frakcióvezetőjének kijelentéseire reagált, hangsúlyozva, hogy az ellenzéki politikusnak tiszteletben kellene tartania a miniszterelnöki intézményt. A szocialista politikus szerint Navracsics kioktató stílusban beszélt a parlamentben. – Isten óvja Magyarországot, ha ez a stílus gyakorlat lesz a következő kormányban – mondta az MSZP miniszterelnök-jelöltje.
A ciklus utolsó ülésén két témában is módosította a Ház többsége a büntető törvénykönyvet (Btk). Megszavazták Mesterházy Attila javaslatát, amely alapján három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki tagadja a holokausztot. A Btk. módosítása alkotmányos aggályokat vethet fel, hiszen az a szólásszabadság korlátozását is jelenti. Az ellenzék tartózkodott a voksolásnál, az egyetlen nemmel szavazó a szabad demokrata Gulyás József volt. A Mazsihisz – amelynek vezetői jelen voltak a szavazásnál – üdvözölte a döntést. Az indítványhoz egyébként Répássy Róbert (Fidesz) egy módosító indítványt nyújtott be, amely a nemzeti szocialista és a kommunista rendszerek által elkövetett bűnök nyilvános tagadását is büntette volna, ám ezt leszavazták a képviselők. A név szerinti voksoláson Gyurcsány Ferenc volt kormányfő támogatta ezt a javaslatot.
Ugyancsak elfogadta a parlament Csiha Judit és Szép Béla szocialista képviselők indítványát, amely szintén a büntető törvénykönyvet módosítja. A javaslat lényegében a Magyar Gárda nevű szervezet elleni hatékonyabb fellépést teszi lehetővé. A törvény kimondja, hogy aki a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az is büntethető, aki egy ilyen szervezet működésében közreműködik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.