Nemcsak a pénznek, a sportversenyeken kiosztott érmeknek sincsen szaga, így vélhetőleg senki nem illetődött meg a díjazottak közül, amikor kiderült: az olimpiák történetében először a medálok hulladékból származó nemesfémet is tartalmaznak. Vancouver nemcsak az ötkarikás játékoknak, hanem a bányászattal, fémmegmunkálással és újrahasznosítással foglalkozó Teck Resources cégnek is otthont ad, ez a vállalkozás készíti az érmeket. A vállalat környezetvédelmi megfontolásokból a szeméttelepekről összegyűjtött elektronikai berendezésekből származó aranyat, ezüstöt és rezet is felhasználta a gyártáshoz – adta hírül az Environment News Service. A Kanadában megrendezett téli olimpián 1014 érmet nyújtanak át az arra érdemeseknek. Összesen 2,05 kilogramm arany, 1,95 kilogramm ezüst és 903 kilogramm réz kerül a sportolókhoz.
Az újrahasznosított fémek 6,8 köbtonna elektromos áramkörökből és egyéb, úgynevezett e-hulladékból származnak, amelyeket a cég leányvállalata belgiumi telepeken guberált össze. Nem tudni, hogy ebből a mennyiségből pontosan mennyi tiszta fém származott, az mindenesetre biztos, hogy a medálokba csak elenyésző mennyiségű jut. Egy aranyérem 1,52 százalék újrahasznosított aranyat tartalmaz. Ugyanez az arány az ezüstnél 0,122, a réznél pedig 1,11 százalék.
A fémeket az elektronikai hulladékból gyűjtéssel, válogatással, szétszedéssel és olvasztással nyerték ki a szakemberek. Ezek után keverték a bányákból származó, hagyományos úton előállított anyagokhoz. A fémtömbökből azután a The Royal Canadian Mint pénzverde tavaly július és november között készítette el a 615 olimpiai és 399 paralimpiai medaliont.
Az elektronikai hulladék aránya a tudatosvasarlo.hu szerint évente három-öt százalékkal nő, az ebből kinyerhető nemesfémek újrahasznosítása viszont messze elmarad a kívánalmaktól.
origo.hu
Ennyi vizet kell innod naponta, hogy üde legyen a bőröd
