A múzeumok majálisa a hazai kulturális élet egyik legjelentősebb szemléletformáló és egyben edukációs szerepet felvállaló országos rendezvénye, amelynek hagyományát a Magyar Nemzeti Múzeum 1994 óta tartja fenn. Az idei esemény a múzeumok válaszairól szól, amit a változó világunk kihívásaira adnak, az új módszerekről, amelyeket megteremtenek, továbbá a felmerülő társadalmi, technológiai és környezeti változásokra adott feleleteikről.

„Ez egy régóta zajló folyamat, ami talán az elmúlt években érett be igazán” – mondta lapunknak Vincze Máté közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár.
Napjainkban a múzeum a kutatómunka és a gyűjtés mellett egyre inkább történeteket mesél és közösséget formál. A mostani világ globalista, uniformizáló, posztmodern irányaival szemben egyre erőteljesebb az igény arra, hogy megéljük egyediségünket, identitásunkat, ráadásul mindezt közösségben tegyük. A múzeumok pedig ebben a törekvésünkben a segítségünkre vannak. Már nem arról van szó, hogy csak tárgyakat nézünk a múzeumban, hanem egy történet részesei vagyunk. Az intézmények interaktív módon, bevonva a közösséget építik fel a tárlatokat. Jelentősen odafigyelnek a legkisebbekre, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal adják át a tudást, ami meghatározza a nemzeti közösségünket.

A 28. Múzeumok Majálisa igazi programkavalkáddal várja a látogatókat
A múzeumok majálisán is különösen odafigyelnek még a legkisebbek igényeire is. Sőt idén sikerült megálmodni és megvalósítani az elmúlt évek legnagyobb múzeumi seregszemléjét.
Közel száz kiállító várja érdekességeivel a látogatókat, de nem feledkezhetünk meg a többi programról se.
„Igen, itt bemutathatják azt intézmények azt, hogy mire képesek” – fűzi tovább a gondolatot dr. Zsigmond Gábor, a Nemzeti Múzeum főigazgatója.
A múzeumkertben található kiállítók standjain kívül, bent az épületben is nagyon sok programunk lesz. Pop-up koncertektől kezdve tartalmas, mély beszélgetéseken át, mindenféle kézműves-foglalkozásokig. Vannak olyan hozzáférhetőségi programjaink is, ahol például a Vakok Iskolája lesz a vendégünk. De ebben a két napban lehet majd találkozni nálunk Hobóval és Csík Jánossal is. Azokra a látogatókra is gondoltunk, akik itt élnek Magyarországon, de nem beszélik a magyar nyelvet, nekik angol nyelvű vezetést fogunk tartani a magyar történelem legfontosabb XX. századi eseményeiről.

A múzeumok társadalmi szerepvállalásán túl most arra is ösztönözték az intézményeket, hogy mutassák be újdonságaikat, így – ahogy a Nemzeti Múzeum főigazgatójától megtudtuk – többen igazi csemegékkel készülnek.
Nekem az egyik kedvencem a székesfehérvári Szent István Király Múzeum programja, digitálisan újraalkották a koronázóbazilikát, amit virtuális valóság szemüveggel meg is lehet tekinteni. A majálison bemutatott, új fejlesztésüket most hozzák el először Budapestre
– emelte ki a főigazgató.
Persze a digitális eszközökön kívül a hagyományosabb, de ötletes megoldások bemutatásában sem lesz hiány. Erre egy érdekes felfedezés is ösztönzi a múzeumokat, amiről már a helyettes államtitkár beszélt:
Azt tapasztaljuk, hogy van egyfajta váltás. A legfiatalabb generációk már nem a képernyőket keresik mindenhol, hanem szeretik a mechanikus dolgokat. Ezért a múzeumokban is kezdenek újra divatba jönni a megfogható, forgatható tárgyak, vagy akár a kihúzható fiókok.

A 28. Múzeumok Majálisán, május 24–25-én tehát közel száz kiállító, kézműves-foglakozások, koncertek és az ingyenesen látogatható Nemzeti Múzeum is várja az érdeklődőket, mindemellett ugyanitt átadják az Év Múzeuma díjat is. Mint megtudtuk, nagyon nehéz kiválasztani a kiválók közül a legkiválóbbat.
A magyar múzeumok olyan kiemelkedő munkát nyújtanak, ami nemcsak illeszkedik a nemzetközi trendekbe, hanem a külföldiek hozzánk járnak jó példákért. Így minden évben nagyon nehéz dolga van a zsűrinek, hogy kinek ítélje oda az Év Múzeuma díjat. Éppen ezért nem véletlen, hogy számos különdíj is kiosztásra kerül
– árulta el Vincze Máté.