Páratlan kincseket láthatunk a nemzeti ünnepen megnyíló Fejedelmek aranya kiállításon

Kalandosan, de a Kulturális és Innovációs Minisztérium gyors lépéseinek köszönhetően mégis biztonságosan megérkeztek az anyaországba az Erdély több településén is megfordult Fejedelmek aranya – uralkodói reprezentáció Erdélyben című kiállítás tárgyai. A 220 darabos, XVI–XVII. századi erdélyi ezüst- és aranytallérokból álló páratlan kiállítási anyagról, a hazaszállítás körülményeiről és a további tervekről is kérdeztük Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős minisztert.

Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter és Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója Fotó: Ladoczki Balazs

– Hogyan sikerült hazahozni a Fejedelmek aranya kiállítás kincseit és milyen munka előzte meg a sikeres végkifejletet?

A Fejedelmek aranya kiállításon megcsodálható tallérok (Fotó: Ladóczki Balázs)

– A Fejedelmek aranya – uralkodói reprezentáció Erdélyben egy olyan kiállítás, amelyet még tavaly tavasszal indítottunk útjára, Székelyföldre. Először Csíkszeredában, majd Marosvásárhelyen volt látható a tárlat, és közel 23 ezren meg is tekintették. De amikor továbbindult volna a kiállítás anyaga Sepsiszentgyörgyre, akkor a román hatóságok mindenféle akadályokat gördítettek a továbbszállítás elé. Egy olyan szabályt akartak a szállítás kapcsán bevezetni, amit eddig nem alkalmaztak Romániában. Ezért a hosszú huzavonát látva úgy ítéltem meg, hogy cselekedni szükséges, így a Magyar Nemzeti Bank segítségét kértem. Az ő páncélautójuk indult el február 24-én Marosvásárhelyre, hogy visszahozza Magyarországra az Erdélyben rekedt kincseket. Ez sikerült is, hiszen február 28-án éjszaka át is lépte a páncélautó a határt, és a tallérok visszakerültek a Pénzmúzeumba.

– Lehet tudni, hogy miért gördítettek akadályokat a kiállítás továbbszállítása elé a román hatóságok?

– Ezt tőlük kellene megkérdezni, hogy mégis mi céljuk volt ezzel. Mi azt gondoltuk, hogy nekünk a magyar kincsek mindennél előrébb valók. Volt ugyan egy 13 millió eurós kiállítási biztosítás a tárgyakon, de úgy véltük, hogy az a biztos, ha a kincsek itthon vannak nálunk, Magyarországon. Így intézkedtem arról, hogy a hazaszállítás azonnal megtörténjen. Nem vártuk meg, amíg a román hatóságok kiadják az engedélyeket, hanem az engedélyek kiadásával párhuzamosan a páncélautó már el is indult Marosvásárhelyre. Tettük ezt annak érdekében, hogy amint megkapjuk az engedélyt, már ne kelljen a páncélautóra várni, hanem azonnal indulhassanak hazafelé a kincsek. Bár, hogy hol a hazafelé, ez egy nagy kérdés, mert ezek mind az erdélyi fejedelmek tallérjai.

– Innentől mi lesz a kiállítási anyag sorsa?

– A történtek után azon gondolkozva, hogy mégis hogyan lépjünk innen tovább, és nemzeti ünnepünkhöz közeledve mégis hogyan mondhassuk a forradalmi pontok alapján, hogy unió Erdéllyel, úgy döntöttünk, hogy a kiállítás anyaga március 15-től legyen megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeumban. Így mindannyian láthatjuk, hogy miért volt ez a tárlat annyira érdekes, miért keltette fel még a román hatóságok érdeklődését is.

– Beszélgessünk egy kicsit magáról a fejedelmek aranyáról. Miből áll ez a páratlan kincsgyűjtemény?

– A kincs tulajdonképpen egy olyan 220 darabos, XVI–XVII. századi erdélyi tallérokból álló összeállítás, amely különleges értéket képvisel. A teljes értéke meghaladja az ötmilliárd forintot is, ebből is látható, hogy egy páratlan gyűjteményről beszélhetünk. Ráadásul ezt a tárlaton kiegészítettük a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteményével is. 

Az Erdéllyel és a Székelyfölddel való kulturális egységünket pedig tovább erősítendő, a budapesti kiállítás belépőjegyeiből befolyt összeg 50 százalékát a székelyföldi múzeumok támogatására fordítjuk.

– Milyen különlegességek lesznek láthatók a fővárosi kiállításon?

– Három leget mondanék ennek kapcsán: látható lesz a legértékesebb, a legszebb és a legrégibb tallér is. A legrégibb darab egy János Zsigmond-tallér 1565-ből, a legszebb tallér versenyt egy Báthory Zsigmond-tallér nyerte meg 1595-ből, a legértékesebb pedig egy Apafi Mihály-tallér 1672-ből. De ezen érmék mellett számtalan más kiállítási darab is megtekinthető majd.

Fotó: Ladóczki Balázs

– Tervezik, hogy visszaviszik Erdélybe a kiállítást?

– A következő lépés az lesz, hogy leülök a román kulturális miniszterrel egyeztetni. Megbeszéljük, hogy innentől hogyan tudjuk erősíteni azt, amit mi különösen fontosnak tartunk a kultúrában, és az idei évben minden kulturális eseményünknek a fókuszába ezt helyezzük: hogy hogyan lehet a teljes Kárpát-medencei magyar kultúrát minden kulturális programunkban, aktivitásunkban megjeleníteni. Hadd mondjak erre egy példát: most, március 15-re nem kevesebb, mint 4166 kilométer nemzeti színű szalagból kezdtek el kokárdát gyártani az országban számos helyen. Ebből a szalagból még bőven marad jövőre is. De így a történelmi Magyarország kerületének megfelelő nemzeti színű szalagból készülnek a kokárdák, ezzel is erősítve nemzetünk összetartozását.

– Mit üzen az ellenzéki politikusoknak, akik hirtelen aggódni kezdtek a nemzet aranyáért?

– A nemzet aranya, az maga a magyar nemzet. És nekünk minden nap, minden pillanatban, minden dobbanásban az a lényeg, hogy a nemzetünk szövetét erősítsük. Éppen ezért semmi sem hátráltathat minket, minden kulturális programunkat a Kárpát-medencei magyarságnak tettük és tesszük ezentúl is elérhetővé.