– A kincs tulajdonképpen egy olyan 220 darabos, XVI–XVII. századi erdélyi tallérokból álló összeállítás, amely különleges értéket képvisel. A teljes értéke meghaladja az ötmilliárd forintot is, ebből is látható, hogy egy páratlan gyűjteményről beszélhetünk. Ráadásul ezt a tárlaton kiegészítettük a Magyar Nemzeti Múzeum fegyvergyűjteményével is.
Az Erdéllyel és a Székelyfölddel való kulturális egységünket pedig tovább erősítendő, a budapesti kiállítás belépőjegyeiből befolyt összeg 50 százalékát a székelyföldi múzeumok támogatására fordítjuk.
– Milyen különlegességek lesznek láthatók a fővárosi kiállításon?
– Három leget mondanék ennek kapcsán: látható lesz a legértékesebb, a legszebb és a legrégibb tallér is. A legrégibb darab egy János Zsigmond-tallér 1565-ből, a legszebb tallér versenyt egy Báthory Zsigmond-tallér nyerte meg 1595-ből, a legértékesebb pedig egy Apafi Mihály-tallér 1672-ből. De ezen érmék mellett számtalan más kiállítási darab is megtekinthető majd.

– Tervezik, hogy visszaviszik Erdélybe a kiállítást?
– A következő lépés az lesz, hogy leülök a román kulturális miniszterrel egyeztetni. Megbeszéljük, hogy innentől hogyan tudjuk erősíteni azt, amit mi különösen fontosnak tartunk a kultúrában, és az idei évben minden kulturális eseményünknek a fókuszába ezt helyezzük: hogy hogyan lehet a teljes Kárpát-medencei magyar kultúrát minden kulturális programunkban, aktivitásunkban megjeleníteni. Hadd mondjak erre egy példát: most, március 15-re nem kevesebb, mint 4166 kilométer nemzeti színű szalagból kezdtek el kokárdát gyártani az országban számos helyen. Ebből a szalagból még bőven marad jövőre is. De így a történelmi Magyarország kerületének megfelelő nemzeti színű szalagból készülnek a kokárdák, ezzel is erősítve nemzetünk összetartozását.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!