Százötven település mondott igent a megkeresésekre. De akadt olyan, hogy a polgármester a zarándokok mellé szeretett volna állni, de a képviselő-testület nem támogatta. Olykor egyházi segédlettel mégis sikerült bekapcsolni a települést a megmozdulássorozatba. A nemzeti zarándokok – hétköznapi falusi, városi emberek, egyháziak, helyi és országos vezető értelmiségiek, önkormányzati politikusok – összesen ezer kilométert tettek meg a budapesti Szent István-bazilikáig, ahol a Szent Jobb közelségében szentmise foglalta szakrális keretbe az addig történteket. Összeillesztették Magyarország keresztjének négy szárát is, melyet addig stafétaszerűen adtak kézről kézre heteken át a vándorünnep résztvevői. Ünnepeltek azután a Hősök terén is, mondván, azért kell a templomon kívül is találkozni, mert úgy hallották, a fővárosi fiatalság nem gyakorolja a vallást.
Az Uránia filmszínházban szombaton a nézőtéren ott ült mindenki a résztvevők közül, aki el tudott jönni, akár az ország legtávolabbi csücskéből is. Citera- és énekszóra lépkedtünk a vetítőterembe, a hollóháziak népdalokat énekeltek. Mohi Sándor operatőr mosolyogva súgta szerényen, hogy ő „csak” keretezte a filmet. Láttuk aztán, hogy mi az a keret. A 2006. őszi rendőrattak megrendítően pontos, véres képei, amelyekkel kezdődik és zárul a film. Maga a zarándoklat és a róla készült alkotás pedig a válasz az erőszak összes általunk tapasztalt formájára.
Éneklő kisebb-nagyobb csoportok nemzetiszín zászlóval, Boldogasszony-szoborral az országúton a magyar tájban: fiatalos nagymamák, unokák, családanyák, családapák. Egy traktor, mellette egy pálos szerzetes biciklin, vakító fehérben. Lovasok bő gatyában, lovasok prémes süvegben. Táncosok népviseletben, a zarándoklatot megáldó papok. Egy híres színész, egy híres környezetvédő, egy híres gondolkodó – buddhista –, ismert és még kevéssé ismert polgármesterek, egy vízügyi társaság első embere a menetben s aztán az ünneplők közt.
Erre a filmre minden sallang sok lenne, szép így csupaszon, ahogy van, sírnivalóan szép. Később, a fogadáson tokaji borok, házi sütemények elfogyasztása közben értettem meg, hogy a mai 40-es generáció az első, amelyik már nem ismerhette az emberi jóságnak ezt az arcát, a hatalmát sem, s így az ősbizalmat sem. Részben a diktatúra miatt, részben a világfolyamatok miatt sem. Amit eddig csak suttogtunk, hogy nincs más hátra, paradicsommá kell visszaváltoztatnunk a Kárpát-medencét, hogy valami nagy fordulat előidézőivé kell lennünk, és hogy nincs jogunk az utánunk jövő generációk jussát akárcsak kockáztatni is, azt itt most kimondja bárki.
A film és a zarándoklat utóéletéhez nemcsak az tartozik, hogy több száz településen vetíteni fogják az alkotást, hogy remélhetőleg két magyar tévéadó is sugározza, és megjelenik DVD-n. Van más is. Márianosztrán a pálos kolostorban Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén – március 25-én – Mária-szobrot szentelnek fel, mely áldott állapotban ábrázolja Jézus anyját. Attól fogva kilenc hónapon át a világ összes pálos szerzetese mindennap imádkozik a „magyar magzat” megszületéséért.
origo.hu
A legnehezebb időjárással kapcsolatos kvíz – Ön ki tudja tölteni hibátlanul?
