Sikertelen adósmentés

Már a kezdet kezdetén látni lehetett, hogy a Bajnai-kormány egyik legfontosabbnak kikiáltott adósmentő ötlete semmilyen érdemi eredményt nem hoz. Főleg akkor, ha az állami költségvetésből egy fillér sem jár hozzá. Az önkormányzatok saját hitel folyósításával próbálkoznak.

Egyesek reklámakciónak minősítették azt a döntést, amellyel tavaly a parlamenti többség – törvényben – elővásárlási jogot adott az önkormányzatoknak ahhoz, hogy megszerezzék a hitelek bedőlése miatt elárverezett ingatlanokat. A megoldás lényege a következő: ha valaki nem tudja fizetni a törlesztőrészleteit, és emiatt kalapács alá kerül az otthona, akkor kérheti a polgármesteri hivatalban, hogy a helyhatóság vegye meg a lakását. Amennyiben az önkormányzat ebbe beleegyezik, akkor részt kell vennie a licitáláson, s ha tartja a legmagasabb ajánlatot, elővásárlási jogának köszönhetően megszerzi az ingatlant.
*
Fontos továbbá, hogy az önkormányzat nem rakja ki otthonából az adóst, hanem bérbe adja neki a lakást. Később a polgár akár vissza is vásárolhatja korábbi ingatlanát. Az elképzelés szépséghibája, hogy a kormány egyetlen forint állami pénzt sem adott, csupán azt tette lehetővé, hogy az egyébként is eladósodott önkormányzatok a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül olcsó hitelhez juthassanak.
Megkerestük az MFB-t, ahol közölték: 57 milliárd forintos keret áll rendelkezésre, vagyis ennyi pénzt vehet fel a 3200 helyhatóság a bedőlt hitelek fedezetéül szolgáló lakások megvásárlására. Mint mondták, az utóbbi napokig egy vidéki város és egy budapesti kerület folyamodott kölcsönért, összesen 130 millió forint értékben. Az MFB tudatta, ebből 26 lakást vásárolna meg a két helyhatóság. Egyes híradások szerint Marcaliról és a főváros XI. kerületéről van szó. Lapunknak a két önkormányzat vezetője más adatokról számolt be. Marcali polgármestere, Sütő László kérdésünkre elmondta: a település 260 millió forintos hitelkeretet igényelt, ám a pénzt eddig nem használta fel, az elővásárlási joggal egyetlen alkalommal sem élt. A városban más megoldást találtak ki a nehéz helyzetben lévők megsegítésére. Marcali tíz-tizenötezer forintos havi támogatást folyósít egy éven keresztül azoknak, akiknek megemelkedett a törlesztőrészletük, s a felsrófolt összeget nem tudják fizetni. A vissza nem térítendő dotáció feltétele, hogy a polgár a korábbi nagyságú részletét rendesen fizesse, és a helyhatósággal együttműködjön. Az önkormányzat a támogatást nem az adósnak, hanem egyenesen a banknak utalja. – A megoldás egy évet ad azoknak, akiknek a pénzügyi helyzete a válság miatt megrendült, s ennyi idő alatt az érintettek rendezhetik életüket – mondta Sütő László.
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a főváros XI. kerülete hány lakást vásárolt az MFB-től kapott kölcsönből. Molnár Gyula polgármester azzal kezdte: valóban folyamodtak pénzért az MFB-hez, ám mivel egy kereskedelmi bank olcsóbban adott hitelt, inkább onnan kértek. A kerület vezetője ezután elmondta, összesen 200 millió forintot különítettek el a bedőlt hitelek fedezetéül szolgáló lakások megvásárlására, ám eddig egyetlen ilyen ingatlant sem vettek meg. Napjainkig a 140 ezres lakosú kerületből mindössze 12 polgár kérte, hogy az önkormányzat vásárolja meg a kalapács alá kerülő lakását. A kérelmezők azonban nem feleltek meg az önkormányzat támasztotta feltételeknek. Emiatt a XI. kerület is más ötlethez folyamodik. Újbuda egy vidéki példát, nevezetesen Zalaegerszeg megoldását veszi át.
Erről már a zalai megyeszékhely polgármesteri hivatala adott tájékoztatást. Eszerint a város bevezetett egy új intézkedést, amely azokon segít, akiknél a lakáscélú kölcsön törlesztőrészlete a válság miatt megemelkedett. Az érintettek havonta maximum harmincezer forintot kérhetnek az önkormányzattól, legfeljebb 24 hónapig. Két év alatt 720 ezer forinttal segíti ki a helyhatóság a pénzügyi nehézségbe került lakosait. A forintokat egyébként kizárólag a banknak utalhatják. A támogatás kamatmentes hitelként működik. Ha a két év letelik, a polgárnak meg kell kezdeni a törlesztést. Ennek futamideje legfeljebb négy év. Ez idő alatt egyenlő részletekben kell az önkormányzattól felvett hitelt visszafizetni, a polgár persze ennél rövidebb periódus alatt is kiegyenlítheti a tartozását. Zalaegerszeg saját pénzéből ötvenmilliót különített el erre a célra. Miként a polgármesteri hivataltól megtudtuk, a helybeliek már felfedezték a lehetőséget: január eleje óta tíz-tizenöt család tájékozódott az új megoldás iránt. S nem csak a magánszemélyek érdeklődését keltette fel az intézkedés, számos település – a főváros XI. kerülete mellett például Szombathely és Nagykanizsa is – vizsgálja az elképzelést.
Úgy tudjuk, a nagyvárosok szinte kivétel nélkül kivitelezhetetlennek tartják az elővásárlási jogról szóló szabályokat, s nem is használják azokat. Információnkat több helyütt is megerősítették. Zalaegerszegen például közölték, eddig nem alkalmazták az elővásárlási jogot, méghozzá azért nem, mert a kérelmező személyek nem feleltek meg a feltételeknek. Lapunknak Győrött és Békéscsabán azt mondták, eddig nem éltek és a jövőben sem élnek az elővásárlási joggal. Békéscsabán húszan kérték, hogy a helyhatóság vegye meg a lakásukat. Az önkormányzat úgy véli, hogy az elővásárlást lehetővé tevő rendelkezések kidolgozatlanok, másrészt a megoldás kizárólag akkor működne, ha az állam a lakások megvásárlásához pénzt adna az önkormányzatoknak. Győr alpolgármestere, Simon Róbert Balázs hibának nevezte, hogy a kabinet a helyhatóságokra hárította az adósok megmentésének feladatát. Szerinte a nehéz helyzetű családokon elsősorban munkahelyteremtő kormányzati lépésekkel lehetne segíteni.