Vajon megvizsgálta-e a hazai adóhatóság, hogy Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke jogszerű keretek között vitte-e Ciprusra a félmilliárd forintnál is nagyobb összegű megtakarítását, s az itthoni törvények betartásával hozta-e onnan haza a szinte felfoghatatlan nagyságú summát? E kérdésre elsőként magától Simor Andrástól kértünk választ, aki a jegybank sajtóosztályán keresztül közölte: ciprusi tranzakciója miatt őt az adóhatóság nem vizsgálta. Ezután az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) fordultunk, ám a szervezet – adótitokra hivatkozva – nem felelt. Kifejtették, ha a jegybank vezetője felmenti az APEH-ot a titoktartási kötelezettség alól, akkor tájékoztatják a Magyar Nemzetet arról, ellenőrizték-e Simor pénzének ciprusi útját, s az esetleges revízió feltárt-e jogszabálysértést. Ismét megkerestük tehát a bankelnököt, kérve: adja meg a szükséges felmentést, ám Simor Andrásnak hét nap is kevés volt ahhoz, hogy levelünkre válaszoljon.
Így továbbra sem látunk tisztán a ciprusi históriákkal kapcsolatban. Merthogy Simor tranzakciója mellett bizonyára érdekelné a közvéleményt, miképpen vélekedik az APEH például arról a Dataplex-ügyről, amelyben Bajnai Gordon kormányfő neve is felmerült. Ám az adóhivatal az állami vezetők adóügyeiről sem beszélhet, köti az adótitok. Lapunk az adatvédelmi biztostól kért felvilágosítást, miképpen és milyen részleteket ismerhet meg a társadalom a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és a jegybank elnökének adózási adatairól. Az ombudsman beadványunk nyomán vizsgálódni kezdett, s azt ígérte, hamarosan közli véleményét.
A kételyeket ébresztő ügyek rávilágítanak a jelenlegi magyar rendszer hiányosságaira. Manapság a képviselőket és egyes, állami hivatalt betöltő személyeket a törvény arra kötelezi, hogy évente, vagyonnyilatkozat formájában adjanak számot anyagi helyzetük változásáról. E dokumentumok azonban nem sokat érnek, a legfontosabb kérdésekre nem adnak választ. Lapunknak Kolláth György alkotmányjogász úgy fogalmazott: a vagyonnyilatkozat a semminél több, az elégnél kevesebb. Az ügyvéd megemlítette, hogy egyes nyugat-európai országokban a politikusok és az állami vezetők az adóbevallásukat kötelesek nyilvánosságra hozni. Ezekből kiderül, hogy az érintetteknek honnan és mekkora jövedelmük származott, továbbá mennyi közterhet fizettek be. Kolláth szerint e sok információt adó megoldás lényegesen jobb a vagyonnyilatkozat-tételnél, ám magyarországi meghonosítására jelenleg nem lát esélyt. A szakember így azt szorgalmazza: tegyék átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé a vagyonnyilatkozatokat, módot teremtve például arra, hogy a közvélemény a dokumentumokban foglalt adatokat illetően magyarázatra kötelezhesse a politikusokat.
Egészen más megoldást javasol Vadász Iván adószakértő. Szerinte minden politikust, állami vezetőt rendszeresen vagyonosodási vizsgálat alá kellene vonni. – Vagyongyarapodási ellenőrzést nem csak a kisvállalkozók ezrei ellen kellene indítani, az APEH ilyen eljárással vizsgálhatná a szervezett bűnözést és a politikai köröket is – mondta a szakember, jelezve: ismeretei szerint ez eddig még nem történt meg. Pedig – tette hozzá – a hírhedt tengerentúli bűnöző, Al Capone is adóvizsgálat miatt került börtönbe. Ugyanakkor korántsem biztos, hogy a rendszeres vagyonosodási eljárások felfednék a választott vagy kinevezett állam vezetők valamennyi kétes ügyét. A vagyonvizsgálat ugyanis – állítja Vadász – kevéssé alkalmas az offshore cégekkel elkövetett esetleges jogsértések kiderítésére. Így – a jelek szerint – a ciprusi és az adóparadicsomi históriák leleplezése szinte lehetetlen feladat.
origo.hu
Ilyen büntetésre számíthat a bőnyi diáklány, aki megkéselte osztálytársát
