Ügyészség elé állhat Laborc Sándor

Ügyészségi meghallgatásra számíthat Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatója a Dávid Ibolya által 2008-ban kirobbantott megfigyelési ügyben. A Budapesti Katonai Ügyészség egymondatos közleményben tudatta: elrendelte a nyomozást államtitoksértés gyanújával ismeretlen tettes ellen a Központi Nyomozó Főügyészség feljelentésére. Eközben elkészült a jelentés a Political Capital és a polgári elhárítás kapcsolatáról, de annak minden sora államtitok.

Munkatársunktól
2010. 03. 03. 23:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A legfőbb ügyész múlt szerdán, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában jelentette be, hogy az úgynevezett UD-ügyben bűncselekmény gyanúja vetődött fel az NBH több munkatársával, köztük a volt főigazgatóval szemben. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) megalapozottnak tartotta az államtitoksértés mellett a személyes adattal való visszaélés és a hivatali visszaélés gyanúját is, részben Laborc Sándor, részben mások ellen. A Budapesti Katonai Ügyészség (BKÜ) azonban a történteket egyelőre másként értékeli, hiszen az eljárást ismeretlen tettes ellen indította meg.
Eközben egyhangúlag elfogadta a T. Ház nemzetbiztonsági bizottsága a háromtagú munkacsoportja által készített jelentését a Political Capital (PC) és az NBH kapcsolatáról. Az ügynek szinte minden öszszefüggése államtitok, ezért a jelentésből semmit sem hoztak nyilvánosságra. A vizsgálóbizottság elnöke, Hende Csaba (Fidesz–KDNP) közölte: a munkacsoport úgy döntött, a jelentést továbbküldi a titkosszolgálatokat felügyelő miniszternek és a legfőbb ügyésznek. A korábban az MDF-nek tanácsokat adó PC 2006-tól szerződésben állt az NBH-val, és ez alapján többek között a Jobbikra, a Magyar Gárdára vonatkozóan is gyűjtött adatokat. A PC akkor közölte: semmi olyat nem közölt az NBH-val, amit korábbi elemzéseiben ne hozott volna nyilvánosságra.
A nemzetbiztonsági bizottság tárgyalta azt a pályázatot is, amelyet a házelnök írt ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatói állására. A posztra hárman pályáztak, Gyarmati György jelenlegi főigazgató, Varga László, Budapest Főváros Levéltárának korábbi főigazgatója és Markó György ezredes, a levéltár elődje, a volt Történeti Hivatal elnöke. Bőhm András (SZDSZ) nehezményezte, hogy a házelnök kizárólag Gyarmati bizottsági meghallgatását kezdeményezte, így a három pályázó közül kettőt bizottsági meghallgatás nélkül utasítottak el.

Kenedi vezeti a bizottságot.
A kormány háromtagú bizottságot hoz létre, hogy felügyelje a Nemzetbiztonsági Hivatalnál őrzött mágnesszalagokon található adatok hiánytalan feldolgozását, a minősítés felülvizsgálatát, majd a minősítésüket elvesztő anyagok levéltárba adását – jelentette be Bajnai Gordon a parlamentben interpellációra válaszolva. A kormány a bizottság vezetésére Kenedi Jánost kérte fel. A kormányfőt Bőhm András SZDSZ-es politikus kérdezte, fontosnak nevezve a Kenedi János történész vezette bizottság kutatását, amely, mint mondta, a Nemzetbiztonsági Hivatalnál őrzött mágnesszalagok révén próbált közelebb jutni az igazsághoz.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.