Nagyobb önerőt követelnek ezentúl a bankok azoktól az ügyfeleiktől, akik autó- vagy lakásvásárlásához szeretnének hitelt felvenni. A kihelyezett kölcsön aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan vagy gépjármű értékének legfeljebb hetvenöt százaléka lehet, euróhitel esetében hatvan százalék, más devizahitel esetében pedig negyvenöt. Pénzügyi lízingnél a forint-, euróhitel, illetve más devizakölcsön esetében az arány nyolcvan, hatvanöt, illetve ötven százalékot tesz ki. Ez a gyakorlatban úgy jelentkezik, hogy egy tizenötmillió forint piaci értékű ingatlan vásárlásához 3,75 millió forint önerőre lesz szüksége a vevőnek, ha forinthitelt vesz fel. Amennyiben euróalapú hitelt szeretne, akkor hatmilliót kell saját zsebből fizetnie, míg svájci frank esetén 8,25 millió forintot.
Az új rendelet a gépjárműhitelek futamidejét is szabályozza: ennek hossza legfeljebb nyolcvannégy hónap, vagyis hét év lehet. Erdélyi Péter, a Magyar Gépjármű-importőrök Egyesületének társelnöke lapunknak nemrégiben elmondta: az új szabályok visszafogják ugyan a gépjárműpiacot, ám a visszaesés nem lesz jelentős, mert a pénzügyi válság már korábban padlóra küldte a keresletet. Autópiaci szakértők az új szabályozás kapcsán már több alkalommal is felvetették, hogy a forgalmazók kijátszhatják a törvényt, ha nagyobb értékűnek tüntetik fel az autót, mint amennyiért valójában eladják. Egy egymillió forintos autó euróhiteléhez négyszázezer forint önerőre lesz szükség, és hatszázezret kölcsönözhet a bank. Ha a vásárlónak nincs elég pénze, a kereskedő megteheti azt, hogy 1,5 millió forintban határozza meg az autó árát, kilencszázezerre növelve a felvehető kölcsön összegét. Mivel a kereskedő valójában az eredeti áron, azaz egymillióért adja el a kocsit, a vásárlónak csak százezer forintot kell előteremtenie.
A bankoknak június 11-ig egy belső szabályzatot kell készíteniük, melyben rögzíteniük kell, hogy kinek milyen feltételekkel nyújtanak kölcsönt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az ügyfelek hitelezhetőségi korlátja, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi, mennyit képes havonta törleszteni a hitelfelvevő. A bankok csak olyan forinthitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb a hitelezhetőségi korlát nyolcvan százalékánál, más devizahitel esetén pedig hatvan százalék a felső határ. A pénzintézetek számítási módszerét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének kell jóváhagynia, és ők figyelnek arra is, hogy valóban alkalmazzák-e a bankok ezt a számítást a kölcsönkérelmek elbírálásánál. A lapunknak nyilatkozó szakértők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a pénzintézeteknek eddig is meg kellett vizsgálniuk, mekkora törlesztőrészletet bír el az ügyfelük. Ráadásul a bankok különböző módszerekkel határozhatják meg a hitelfelvétel korlátját, ezért előfordulhat, hogy míg az egyik pénzintézet nem ad kölcsönt a kérelmezőnek, egy másik szíves-örömest hitelez neki.
Az Otthon Centrum szakértői szerint a szigorítás miatt a jövedelemmel nem rendelkezők és a bejelentett jövedelem nélkül foglalkoztatottak nem lesznek hitelképesek, de azoknak sem lesz könnyű kölcsönhöz jutniuk, akiknek nagyon alacsony a hivatalos jövedelmük. Ez utóbbiak közé tartozhatnak a részmunkaidősök és azok, akiket a munkaadójuk nem teljes összegre jelentett be. Az ingatlan- és hitelforgalmazó cég munkatársai szerint a kistelepülésen élő, ezért általában kisebb értékű lakást birtokló ügyfelek is hátrányba kerülnek, mivel a bankok meghatározhatják a fedezetként bevonható ingatlanok értékének alsó határát.
A hitelezés szigorodása mellett a gazdasági válság egy másik hozadéka a lakáshitelek devizanem szerinti hangsúlyeltolódása lehet. A múlt év második felében az egyre csökkenő kamatok hatására fellendült a forinthitelek kereslete, és euróalapú jelzáloghiteleket is egyre több bank kínál. Ráadásul ez utóbbiak kamata már közelít a svájcifrank-kölcsönökéhez. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb számaiból kiderül, hogy januárban a lakossági forint lakáscélú hitelek hitelköltség-mutatója csökkent, az euróhiteleké pedig nőtt, így tovább szűkült a kétfajta kölcsön THM-e közötti különbség, ami jelenleg 2,4 százalék. A fogyasztási hiteleknél ugyanakkor a hitelköltség-mutatók közötti különbség eléri a 14,11 százalékot. Az újonnan felvett lakáscélú hitelek többsége még euróalapú, de a forintalapúak részaránya némiképp növekedett januárban, és meghaladta a 28 százalékot. Az Otthon Centrum szerint a történelmi mélypontra csökkent jegybanki alapkamat tovább segíti a forinthitelek terjedését, és várhatóan egyre több bank és pénzintézet kínálatában fog szerepelni kedvező forinthitel. A felvett hitelek összege januárban tovább csökkent, a decemberi tizenkilencmilliárd forintról tizenötmilliárdra. Forint- és euróalapú hitelből is kevesebbet vett fel a lakosság, mint decemberben, egyedül a svájcifrank-hiteleknél látható kismértékű emelkedés. Az alpesi devizában folyósított hitelek azonban szinte teljesen visszaszorultak, ezek csupán egy-két pénzintézet ajánlatai között szerepelnek.
– A hitelezés beindulásának már vannak jelei, a tényleges beindulás azonban leghamarabb az év második felében várható – áll az Otthon Centrum közleményében.
origo.hu
Baleset miatt nem jár a HÉV
