A korrupció virul, csak nem látható

Ha nem tudod, ki nyeri meg a közbeszerzést, akkor biztos lehetsz benne, hogy nem te leszel az eljárás győztese – ezzel a szakmában keringő mondással vezette fel előadását a tegnapi közbeszerzési konferencia egyik felszólalója. A Transparency International magyarországi szervezetének rendezvényén számos közigazgatási és üzleti körökből érkező szakértő mások mellett arra kereste a választ: tetten érhető-e egyáltalán a közbeszerzésekben a korrupció?
Az eseményen több tanulmányt is ismertettek a felszólalók. Bakonyi József, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke például az általa vezetett szervezet kutatásának eredményét vázolva azt közölte, a megkérdezettek száz százaléka mondta azt, hogy a hazai közbeszerzésekben találkozott már vesztegetéssel. Ám csak kevesen nyilatkoztak úgy, hogy ők maguk is aktív részesei voltak kenőpénzek átadásának. Vagyis a korrupció – a felmérés alapján – szinte valamennyi ilyen eljárásban jelen van, csak éppen a megkérdezetteknek nincs hozzá közük. Bakonyi József a kutatásra hivatkozva azt mondta: a közbeszerzéseknél nagyon nehéz megállapítani, hogy a vásárló közintézmény vagy a pályázó magáncég kezdeményezi-e a visszaélést, s az is talányos, hogy az eljárás mely szakaszában születnek meg a törvényellenes megállapodások. Más előadók szerint leginkább a közbeszerzések előkészítésénél és elbírálásánál nyílik lehetőség a visszaélésekre. A kiíró például olyan feltételeket szab, amelyeknek csak egy bizonyos cég felelhet meg, vagy kreatív módon tesz különbséget a beérkezett pályázatok között.
A rendezvényen az is kiderült, hogy a közbeszerzésen indulók igen gyakran hoznak létre kartellt. Erről a Gazdasági Versenyhivatal szakembere, Morvayné Vígh Katalin beszélt, aki elmondta: a hatóság az elmúlt húsz év alatt nagyjából száz kartellügyet tárt fel, és ezek fele közbeszerzési eljárásban alakult. Bizonyos esetekben maguk a vásárolni kívánó közintézmények segítették a törvényellenes alkut. Nem ritka ugyanis, hogy a kiíró előzetesen egyeztetést tart a potenciális indulókkal, ahol a cégek megismerik a feltételeket, és jogszabályba ütköző egyezségre lépnek például a piac felosztásáról. Szintén beszédes, hogy bár tavaly óta a közbeszerzést meghirdetőknek törvényi kötelességük lenne jelezni, ha kartellt gyanítanak, eddig mégsem érkezett ilyen bejelentés a versenyhatósághoz.