Bírálják a Duna szabályozási tervét

Kritizálják a dunai hajózás fejlesztésére vonatkozó terveket a WWF Magyarország természetvédői és a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdászai. Tanulmányukban leszögezik, a beruházás megalapozásakor a szakemberek „nagyvonalúan” számoltak a járulékos költségek mértékével. A dolgozat szerint a folyamszabályozással okozott kár akár a százmilliárd forintot is elérheti.

Tanulmányban bírálja a WWF Magyarország és a Corvinus egyetem két közgazdásza a dunai hajózhatóság javításáról szóló elemzést – tájékoztatta lapunkat tegnap a természetvédelmi szervezet. Szakértőjük, Gruber Tamás emlékeztetett, az Európai Unió közlekedési politikájának kiemelt fontosságú része a Rajna–Majna– Duna belvízi útvonal hajózhatóságának javítása, az 1500 kilométer hosszú szakasz szabályozása. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (Vituki) szakemberei éppen ezért jelentős mederszabályozással javasolják elérni a teherhajóknak szükséges 2,5 méteres mélységet a folyam teljes magyarországi szakaszán – figyelmeztetett a természetvédő.
A Vituki dolgozata számos oldalról körbejárta a beruházást, de a környezeti kár várható mértékének meghatározására nem fordítottak kellő figyelmet. A járulékos költségeket is „nagyvonalúan”, 25 évre körülbelül húszmilliárd forintban határozták meg – közölte Gruber. A WWF és a Corvinus egyetem két közgazdásza a tegnap bemutatott tanulmányukkal nemzetközi példákra és a fellelhető szakirodalomra hivatkozva figyelmeztettek: a dunai szabályozás megkezdése előtt újabb, a természeti értékek rombolását, az abból fakadó károkat elemző további vizsgálatok elvégzése szükséges. Az Európa számos országából összegyűjtött folyamszabályozással, vízmelléki beruházásokkal összefüggő adatok azt mutatták, a közvetlen, valamint a közvetett hatások alapján a Vituki számításánál nagyságrendekkel nagyobb, akár százmilliárd forintos kárt is okozhat a beruházás.
Gruberék hosszasan sorolták a várható kedvezőtlen hatásokat, amelyek mérlegelését és a költségek megjelölését szükségesnek tartják ahhoz, hogy felelős döntést lehessen hozni a beruházásról. A Duna számos olyan adottsággal rendelkezik, amelyet jelenleg is hasznosítanak. Ilyen a horgászat, a vízi turizmus és minden, vízparthoz kötődő szabadidős tevékenység, de kiemelten kell kezelni a Duna menti ivóvízbázisokat is. Mindezeket és az ebből adódó hasznot számszerűsíteni kell, amikor a hajózhatóság fejlesztésének járulékos költségeit vizsgálják – jelezték a szakértők.
A WWF a kritika mellett már korábban megfogalmazta a szabályozást kiváltó javaslatát. Eszerint korszerű, alacsony merülésű hajóflottát, pontos navigációs és vízállás-előrejelző rendszerekkel, valamint modern infrastruktúrákkal ellátott kikötőhálózatot kéne kiépíteni, így garantálható lenne a gyors és biztonságos folyami áruszállítás.
A Vituki szakmai igazgatója jelezte, még nem ismerik a dolgozatot, de szerintük nem várható számottevő környezeti kár.