Fel fogja-e szólítani Izraelt, hogy ismerje el atomfegyvereinek létét, és követelni, hogy írja alá az atomsorompó-egyezményt? – szögezte Barack Obamának a kérdést a New York-i találkozón a Washington Post újságírója. Az amerikai elnök természetesen nem szakított a hagyománnyal, így csak annyit mondott, hogy minden országnak alá kellene írnia az egyezményt, amely azt mutatja, aki rendelkezik atomfegyverrel, az komolyan veszi a leszerelést.
Az izraeli reakció legalábbis vegyes. Izrael ugyanis elismeri, hogy van békés célú atomprogramja, de támadó jellegű robbanófejeiről nem mond semmit, nem tagadja, de nem is erősíti meg létezésüket. Ezzel amolyan nyílt titokká vált az izraeli atomprogram, amelyet az amerikaiak hagyományosan nem kritizálnak. Obama most sem szólította fel Izraelt külön az atomsorompó-egyezmény aláírására, csak általános érvényű javaslatot tett a világ összes országa számára. Danni Ajalon izraeli külügyminiszter-helyettes szerint semmiféle nyomást nem gyakorol Obama Izraelre a legutóbbi kijelentéssel, hiszen az izraeli politika az ország biztonságának alapját képezi, azt pedig nem kívánja megváltoztatni az Obama-adminisztráció. A hallgatás 1965 óta tart, amikor Izrael felavatta a dimonai nukleáris reaktort, ahol valószínűleg azóta robbanófejeket is tárolnak. Történészek szerint akkoriban Golda Meir izraeli miniszterelnök és Richard Nixon amerikai elnök állapodott meg arról, hogy Amerika nem fogja azt kérni a zsidó államtól, hogy fedje fel nukleáris arzenálját. A mostani Obama-bejelentéshez hasonló kijelentés tavaly májusban is elhangzott, akkor Rose Gotemoeller külügyminiszter-helyettes javasolta, hogy minden országnak, „beleértve Izraelt, Indiát, Pakisztánt és Észak-Koreát” alá kellene írnia az atomsorompó-egyezményt.
origo.hu
Meghalt a kisfiú, akit agyevő amőba támadott meg a párkányi fürdőben
