Bild
Az izlandi vulkánkitörés miatti légtérzárlat kapcsán Németország legnagyobb példányszámú bulvárnapilapja leszögezi: az államnak meggyőző adatokkal kellene alátámasztania azt, hogy a repülést a jelenlegi körülmények között miért tartja veszélyesebbnek, mint a légitársaságok. Ezen túlmenően levonja a hosszú távú következtetést is: „Ha a repülőgépek a földön maradnak, a gazdaság sem tud felemelkedni”.
Financial Times Deutschland
A globális üzleti lap német kiadása a biztonságot helyezi ugyan előtérbe, de kifogásolja, hogy a vulkánihamu-koncentrációt vizsgáló első német repülőgép csak öt nappal a történtek után kezdi meg saját ellenőrzését. Az újság elmarasztalta az Európai Uniót is, amiért a közlekedési miniszterek szintén csak most tartják majd első konferenciájukat a krízishelyzetről.
Libération-fr
A baloldali francia lap vezércikkében furcsállja, hogy az izlandi hamufelhő veszélyességére vonatkozóan először a légitársaságok fogalmaztak meg kétségeket, ugyanakkor elismeri, hogy a légtérzárlatot úgy rendelték el, hogy az európai országokban nem ellenőrizték a levegő vulkánihamu-koncentrációját. Egy másik, tréfás hangvételű írásban az izlandi vulkánkitörések történelmi hatásai veszi sorra a lap: 1783-ban szintén egy ottani vulkánból fellövellő több millió tonna hamu meggátolta a napsugarak átjutását a felhőkön, ami Európa északi és nyugati részén évekre több- fokos lehűlést okozott. Az pedig köztudott, hogy az 1780-as években a francia parasztok által elszenvedett hideg telek jelentősen hozzájárultak a francia forradalom kitöréséhez 1789-ben.

Dől a lé a Republikonhoz, Horn Gáborék Brüsszelből is kapnak támogatást