Egyeztetés földügyben. Tegnap a földművelésügyi és vidékfejlesztési érdekegyeztető tanács elé terjesztette Gráf József agrárminiszter a külföldiek földvásárlási tilalmának – 2011 áprilisában lejáró – hároméves meghosszabbítását célzó, az unió illetékesei számára készülő magyar beadványt. A szakmai szervezetek jövő hét szerdáig véleményezhetik az előterjesztést. Információink szerint a hosszabbítás indoklásában a kormány többek között a korábbi uniós tagországokhoz képest alacsonyabb támogatásokra is hivatkozna. Eszerint a csatlakozásunk óta eltelt hat évben a régi tagállamok gazdálkodói megközelítőleg 350 százalékkal több jövedelemkiegészítő támogatásban részesültek Brüsszeltől, mint a hazaiak. Az indokok között szerepel a gazdák eladósodottsága is, hiszen ez a magyar termelők számára ugyancsak versenyhátrányt jelentene a földpiac megnyitásakor. Az agrártárca szerint 2014-ig – a tilalom meghosszabbításának ideje alatt – a hazai földár várhatóan megduplázódik, ami csökkentheti a piacnyitást követő sokkot.
Az Európai Bírósághoz fordul hazánk amiatt, hogy Szlovákia is levédette Brüsszelben a Tokaj nevet – közölte tegnap Gráf József. A földművelésügyi miniszter tegnap a Duna Televízió reggeli műsorában kifejtette: az illetékes uniós bizottság elkövetett egy szakmai hibát. Magyarország minden lehetséges fórumon tiltakozott ez ellen, s a bizottsággal sikerült megértetni azt, hogy tévedett. Gráf József leszögezte: a bírósági beadványt csak akkor vonjuk vissza, ha az unió korrigálja tévedését.
Valaki biztosan hibázott, s ma még nem teljesen egyértelmű, hogy hazánk vagy esetleg az Európai Bizottság – közölte lapunk megkeresésére Pintz György európai szabadalmi és védjegyügyvivő. A szakértő szerint az az igazi gond, hogy hazánk még mindig úgy viselkedik, mintha az unió kötelezne minket a tárgyalásra a szlovákokkal, noha ez a kényszer egy új uniós rendelet nyomán már 2006 márciusában megszűnt. Jelenleg egyoldalú kérelem is benyújtható határon átnyúló földrajzi terület megnevezésére. Szlovákia így kezdeményezte a „Vinohradnícka oblast’ Tokaj”, azaz a „Tokaj borászati térség” eredetmegjelölés jogi oltalmát, amit még 2005-ben publikált, majd utóbb jóváhagyólag továbbított a bizottsághoz. A szlovák igényt Brüsszel már oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek tekintette, ezért 2009. augusztus 1-jei hatállyal automatikusan regisztrálta, s döntését közzétette hivatalos lapjában. Pintz György rámutatott: az oltalom elismerése során az Európai Bizottság hibázott, mivel már teljesített igényként ismerte el a szlovák eredetmegjelölést, de hibázhattak a magyar illetékesek is, ha figyelmüket elkerülte az új igény, s nem emeltek ellene kifogást.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!