A Mindenség kapuja előtt

LÁT-HATÁSMáder Indira kárpit- és Törley Mária szobrászművész alkotásaiból látható kiállítás május 16-ig a Tihanyi Bencés Apátság Galériájában. A két alkotó a kortárs magyar művészet azon képviselői közé tartozik, akiknek műveit a szakralitás, a hit alapkérdései, a történelem, az irodalom, a zene értékei inspirálják.

P. Szabó Ernő
2010. 05. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Koncert, tárlatvezetés. Május 9-én, vasárnap délután három órakor tárlatvezetés lesz a galériában, a műveket és az alkotókat Dvorszky Hedvig művészettörténész mutatja majd be. Ez alkalomból koncertet ad Kertesi Ingrid énekművész és Vígh Andrea hárfaművész. Máder Indirával és Törley Máriával személyesen május 8-án és 9-én délután négy órakor lehet találkozni a Tihanyi Bencés Apátság Galériájában.


Kapu – ez a motívum tér viszsza újra és újra Máder Indira és Törley Mária alkotásain. Nemcsak azokon, amelyek most, a Tihanyi Bencés Apátság Galériájában rendezett közös kiállításukon láthatók, hanem más műveiken is, mintha csak a földi és az égi szféra, az anyagi és anyagtalan, a lélek és a külvilág, a szent és a profán közötti határvonal átjárhatóságára, a megváltás lehetőségére-lehetetlenségére kérdeznének rá újra és újra. Nem véletlenül szerepeltek együtt már korábbi tárlatokon is – például két évvel ezelőtt az Erzsébetligeti Színház galériájában, a Törley Szalon Művésztársaság bemutatóján –, mostani „kettősük” pedig a szó szoros értelmében párbeszéd a művészet és a lelkiség, a jelen és az örökkévalóság kérdéseiről. Egyben művekben megfogalmazott érvek sora ahhoz a disputához, hogy képes-e a kortárs alkotó maradandó értékekkel gazdagítani a szakrális, illetve a köztereken megjelenő művészetet. Törley Mária művei nemcsak lehetőségről beszélnek, hiszen például Keresztútja, Keresztelő Szent Jánosa, Madonnája különböző templomokban kapott helyet, Árpád-házi Szent Erzsébete egy budai kolostorkertben, Szent Bernátja a pécsi ciszterci gimnáziumban, Istenes Szent Jánosa a Budai Irgalmasrendi Kórházban áll. Szakrális tér központi, a teret maga köré szervező, sűrítő elemeként jelenhetne meg a legméltóbb módon Máder Indira nagyméretű kárpitja, A mindent mozgatónak glóriája is, amely a tárlaton a szobrász két repülő angyala között látható.
A kárpitművész művein a középkori textíliák, falfestmények, román kori oszlopfők, domborművek tiszta, naiv fogalmazásmódját idéző motívumok jelennek meg Jézus alakja, illetve a hit, a tisztaság jelképei körül, a szobrász Dante és Beatrice alakja köré szervezve jeleníti meg a megtisztulás, üdvözülés gondolatát. A kapu átlépésének, a kegyelem elnyerésének a lehetőségén a Máder Indira a Porta – Laus Deo című gobelin mellett kárpittervek sorában meditál, Törley Mária művein megjelenik Dante, a Pokol kapujában állva, de látjuk a másik kaput is, amely „anyagtalan, végtelen, láthatatlan, tökéletes, ahol a transzcendens szeretet öleli körül az oda érkezőket”, a költőt és kedvesét. A Mennyország, azaz a Mindenség kapuja ez.
(Máder Indira és Törley Mária kiállítása, Tihanyi Bencés Apátság Galériája, május 16-ig.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.