A PTE az adatközlés idején hivatalban lévő pénzügyi osztályvezetőjének állításai szerint a négymilliárdot százmilliókkal meghaladó tartozás helyett négymilliárd alatti kintlevőséget jelentettek 2007 decemberében a Magyar Államkincstárnak. (Az adatközlést az egyetem számára törvény írja elő.) Információnk szerint erről több osztályvezető, a gazdasági főigazgató és a rektor is tudott. Az ügy pikantériája, hogy az oktatási intézmény rektorának a premizálása az egyetem tartozásának a mértékétől függ.
A PTE volt gazdasági főigazgatója, a jelenleg előzetes letartóztatását töltő I. G. egy 2008-ban lefolytatott vizsgálat után azt állapította meg, hogy az egyetem megsértette a számviteli fegyelmet, valótlan adatokat szolgáltatott, valamint fedezetlen kötelezettséget vállalt.
*
A birtokunkban lévő levelezés szerint egyébként a PTE rektora, Gábriel Róbert is tudott a dologról. A gazdasági főigazgatónak küldött iratban maga jegyzi meg, hogy az „előzetesen rögzített, nem könyvelt számlák állományával kisebb tartozásállományt mutattak ki, az egyetem a Magyar Államkincstárnak küldött jelentésében nem tett eleget a valós adatszolgáltatással szembeni elvárásnak”. A most júliusban leköszönő rektor ugyanezen levelében a felelősök személyére is kitért: a gazdasági főigazgatót – az adatszolgáltatás idején Légrádi Zsolt töltötte be a posztot – és a pénzügyi osztályvezetőt jelölve meg. Egyben utasította az időközben, 2008 tavaszán munkába lépő I. G. főigazgatót a beosztott osztályvezető felelősségre vonására.
A történet ekkor vett fordulatot, hiszen a pénzügyi osztályvezető – aki harminc éve dolgozott az egyetemen – írásban adott hangot felháborodásának. Az I. G.-hez címzett levelében az áll, hogy „2007. december közepén Légrádi Zsolt megbízott főigazgató (tehát I. G. elődje) a Rektor Úrral történt személyes egyeztetés után közölte, hogy a Rektori Vezetés premizálása azon múlik, hogy 4 milliárd alatt legyen a szállítói állomány. Ennek érdekében a Főigazgató Úr főosztályvezetői értekezleten azt az utasítást adták ki, hogy az adósság-állomány jelentéséig könyveljenek számlát, mivel akkor már a 4 milliárdot elértük”. A pénzügyi osztályvezető állítása szerint 2007. december végén 3998 milliót jelentett az államkincstárnak a fennálló szállítói tartozásként, ezt követően a számviteli osztályon már meglévő, úgy 100-200 millióra rúgó számlákat könyvelték le, de 2008. januárban is még a decemberi teljesítésű – közel egymilliárd forint értékű – meglévő számlákat dokumentálták.
A pénzügyi osztályvezető elmondása szerint tehát mások is tudtak arról, hogy az állományt négymilliárd forint alá kell szorítani. Az ügy kapcsán 2008 áprilisában tartott meghallgatáson több egyetemi osztályvezető is erről nyilatkozott. A klinikai központ gazdasági főigazgatója megerősítette a pénzügyi osztályvezetőnek a tartozásállományhoz kötött rektori premizálásra vonatkozó állításait is. Az ülésről készült jegyzőkönyv szerint a klinikai központ gazdasági főigazgatója „tudott róla, a megbízott főigazgató felhívta, és a rektori premizálásra hivatkozott”.
A PTE rektora, Gábriel Róbert elismerte, hogy – más szempontok mellett – az említett négymilliárdos összeghatárhoz kötötték a prémiumát, ám az adott időszakra vonatkozóan, 2007 második felében nem kapott többletjuttatást. Az oktatási minisztérium ugyanis nem írta alá az egyetem gazdasági tanácsa által jóváhagyott javadalmát, ennek okát azonban nem ismeri – mondta. Szerinte a prémium odaítélésekor csak a nagyságrendek számítanak, nem néhány milliós eltérések. Hozzátette, 2007. márciusi megválasztása után maga is vizsgálatot kezdeményezett az intézmény adósságállománya miatt, ezzel párhuzamosan az oktatási minisztérium is vizsgálódott. Szerinte az egyetemen kialakult az a rossz gyakorlat, hogy bizonyos számlákat nem iktattak, vagy csak késéssel „vitték be a rendszerbe”, s ezt a revízió is kimutatta.
A rektor közölte: a PTE klinikai központjának adott egyszeri díjazás is csak azt szolgálta, hogy a korábban nem könyvelt tételeket ki tudták egyenlíteni, s a közel 600 millió forinttal csak az eldugott számlákat rendezték. Arra a kérdésre, hogy a történtek után miért nem tettek feljelentést, úgy válaszolt, ezt a minisztériumtól várták, de a tárca nem nevezett meg felelősöket.
Ismeretes, a PTE-n a közelmúltban kipattant vesztegetési ügynek tíz gyanúsítottja – köztük egyetemi dolgozók és I. G. gazdasági főigazgató – van. Lapunk megkereste a PTE volt megbízott gazdasági főigazgatóját, Légrádi Zsoltot, de nem kívánt nyilatkozni. Légrádi a Kaposvári Egyetem gazdasági főigazgató-helyetteseként dolgozik jelenleg. A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a nyomozás érdekeire való tekintettel nem kívánt az ügy fejleményeiről beszámolni, s nem reagáltak arra a felvetésünkre sem, miszerint a PTE 2007. decemberi valótlan adatszolgáltatása kapcsán tesznek-e intézkedéseket. Az NNI szerint nem folytatnak nyomozást ez ügyben.
