Az egységes lakáspolitika kezdő lépésének tekintjük a miniszterelnök bejelentését, amely szerint az ingatlan-bérbeadók helyzetét rendezni szeretnék – üdvözölte a kormány első akciótervének nyolcadik pontját tegnap Battha Pál, a Lakásbérlők és Lakók Egyesületének elnöke. A meghirdetett intézkedéssel húszéves adósságot róna le a kormány, s reményeink szerint a koncepciónak része lesz egy jól átgondolt bérlakás-stratégia, amelyben a megoldandó feladatokat lakás- és nem szociális kérdésként kezelik – fogalmazott Battha Pál. Hozzátette: számos kontinentális modell létezik, csak el kell dönteni, melyiket akarjuk, s azt összhangba kell hozni az ország szociális politikájával. Mint mondta, a stratégia mielőbbi kialakítása azért fontos, mert jelenleg mind a bérbeadó, mind a bérlő bizonytalanságban érzi magát a jogi szabályozás hiányosságai miatt.
Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az érvényben lévő lakástörvény alkotmányellenes, hiszen a bérbeadók között különbséget tesz. Az önkormányzatok számára ugyanis lehetővé teszi, hogy rendeletben szabályozzák a lakbéreket, ezzel szemben a szabadpiacon magukra hagyták a szereplőket. Ennek köszönhetően az önkormányzati bérlakások presztízse csökkent, a szabad piacon pedig általános a bizalmatlanság, s szinte lehetetlen hosszú távra szerződést kötni.
A tervezett – bár részleteiben még nem ismert – változtatás fő eleme, hogy a bérbeadóknak nem kell majd vállalkozói igazolványt kiváltani. Murányi Ákos, a Duna House elemzője szerint a lépés rövid távon lényeges változást nem hoz majd a piacon. Tapasztalataik szerint ugyanis a magánszemélyek által eddig bérbe adott lakásoknak csak mintegy ötödét jelentették be, s adóztak utána. Hosszú távon azonban Murányi szerint elindulhat a bérbeadások kifehéredése, hiszen az elmúlt időszakban a válság hatására megnőtt a kiadó lakások száma, másrészt emelkedett a bejelentett lakásbérletek aránya, mert a magasabb státusú bérbeadók egyre inkább szerződéssel legalizálják tevékenységüket. Egy ügyvéd ugyanis nem engedheti meg magának, hogy belebukjon egy ilyen akcióba – tette hozzá.
A szakértő szerint általában akkor alakulnak ki komolyabb konfliktusok, ha a bérbeadó és a bérlő összevesznek. Ekkor mindenképpen hasznos a szerződés, mivel nem fenyegetőzhet feljelentéssel a bérlő, de a lakástulajdonos sem rakhatja ki a jogalap nélkül a bérlőt.
– A pillanatnyi szabályozás szerint a lakását bérbe adónak két lehetősége van. Vállalkozói igazolványt vált ki, vállalva annak minden kötöttségét és a vele járó kiadásokat – mondta el lapunknak Varga Gyuláné adószakértő, aki szerint egyetlen lakás esetében ez nem észszerű megoldás, hiszen a vállalkozás fenntartásával járó költségek meghaladják a bevételt. A másik lehetőség, hogy magánszemélyként adószámot kér az APEH-től, majd egyszerűsített pénztárkönyvet vezet, feltüntetve a bevételeket és kiadásokat, és év végén a személyijövedelemadó-bevallásában számol el a nyereséggel.
Ha a bevételt úgynevezett különadózó jövedelemként számolja el, akkor 25 százalék forrásadót fizet utána. Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az évi egymillió forintot, akkor a teljes összegre további 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Választhatja azonban azt is, hogy a bevételt „hozzácsapja” éves jövedelméhez, és személyi jövedelemadót fizet utána.
Ha ezt a rendszert egyszerűsíteni tudja a kormány, az mindenképpen a piac tisztulásához, a bürokrácia csökkenéséhez és az adóbevételek növekedéséhez vezethet, különösen, ha figyelembe vesszük a tervezett adócsökkentéseket – fűzte hozzá a szakember.
origo.hu
Vajna Tímea újra anya lesz, egy kislányt hord a szíve alatt
