Elvi konstruktivitás

Történelmileg úgy alakult, hogy a jobboldal nem tudta pontosan meghatározni és kialakítani a maga társadalmi feladatait és szerepét, ezért sem kormánypártként, sem ellenzékként nem volt képes az ország érdekeit képviselni. Ez a tétel cáfolhatatlan tény, ezt vallotta 1945 és 1990 között minden társadalomtudós, a komolyan vehető többség (a baloldaliak) azóta is. Ezért aztán a Fidesz kormányzó erőként tehet bármit, kizárólag a gazdagok javára tevékenykedik. Hiába emeli másfélszeresére a minimálbért, az is a gazdagok javát szolgálja, mert sunyi módon összezavarja a szegények identitását és osztályöntudatát. Ellenzékben viszont, nyilván abból kiindulva, hogy a baloldal mindig az igazságosságot képviseli, a Fidesz mást sem csinál, mint vitatja, tagadja, elutasítja a kormánypártok ragyogóbbnál ragyogóbb előterjesztéseit. Így a Fidesz ellenzéki magatartása hisztérikus, felelőtlen, destruktív, s csak azért nem mondjuk aberráltnak, mert félünk, hogy az bizonyos baloldali körökben pozitív jelző. Az MSZP legutóbbi, rendkívüli kongresszusán több szocialista kiválóság is megemlítette a Fidesz ellenzékben produkált, helyteleníthető viselkedését, természetesen nem egyszerűen felhánytorgatták, ahogy a Fidesz szokta, hanem segítő szándékkal, nevelő célzattal tették. Gyurcsány Ferenc, aki soha nem mondta, hogy pokollá kell tenni Orbán Viktor számára a kormányzást, soha el nem hangzott kijelentése szellemében építené fel a párt ellenzéki stratégiáját. Az MSZP-nek semmilyen körülmények között nem szabad együtt szavaznia a Fidesszel, de nem ám csökönyösségből, hanem elvi alapon. Ettől az elvhűségtől lesznek a szocialisták olyan karakteresek, mint Fletó maga. Más utat jelölne ki Mesterházy Attila, aki konstruktív alapállásból mondana nemet a Fidesz összes javaslatára. Mert nem mindegy, elvinek vagy konstruktívnak nevezzük-e az MSZP ellenzéki megnyilvánulásait, mert felületes szemlélők még azt hihetnék, hogy a szocialisták szolgai módon a Fideszt utánozzák. Pedig erről szó sincs. Az MSZP ellenzéki magatartását már 1998 decemberében egyértelműen kodifikálta egy, a párt Ifjúság, modernizáció nevű munkacsoportjának megbízásából készült tanulmány. Az elképesztően mély és tudományos eszmefuttatás szerzője műve elején megállapítja, hogy a Fidesz alkotmányos diktatúrát épít. Az alábbiakban szó szerint idézzük bölcs intelmeit. „Ebben a helyzetben a szocialista ellenzéki politizálásnak most már nem lehet a célja a parlamenti munkában történő szakszerű részvétel, a törvényhozás színvonalának javítása vagy az ország életében a megszerzett önkormányzati pozíciókon keresztül történő együttműködés. A szocialista pártnak egy stratégiai célja lehet: leváltani, lemondatni, elsöpörtetni a diktatúrát: lerövidíteni azt a négy évet, amely minden jel szerint kiteljesítené az alkotmányos diktatúra intézményrendszerét, és az eddigieknél még mélyebben teremtené meg annak gazdasági és politikai feltételeit.”
A cél tehát a koalíciós egység megtörése, leválasztása, megosztása a parlamentben. Még egyszer felhívjuk az olvasók figyelmét: a tanulmány 1998-ban készült, amikor nem volt még árokásós, utcára vitt politika, szélsőjobbal való kokettálás, a demokráciát „felszámoló” háromhetenkénti parlamenti ülésezés, de még Ron Werber sem! Elvből volt „konstruktív” a szerző, akinek személye sajnos rejtve maradt. Olyanok erősítették akkoriban az MSZP ifjait, mint Mesterházy, Újhelyi, Zuschlag, s ott sertepertélt körülöttük a mester, Gyurcsány is.
A tanulmány szellemisége, stílusa őt idézi. Mindenesetre pontosan leírja, mint gondolt és gondol az MSZP a konstruktív, felelős, nemzeti érdekeket képviselő ellenzékiségről.