Május 21-e a magyar honvédelem napja. A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként, háromhetes ostrom után 1849-ben e napon foglalta vissza Buda várát a Görgey Artúr tábornok által vezetett honvédsereg Heinrich Hentzi osztrák császári tábornok csapatától. A háborúkat a világtörténelemben mindig is élőerővel vívták, sokszor tömegek halálát okozva. Azonban az utóbbi évtizedekben a technológiai fejlődés egy új, olyan segédeszközt adott a hadseregeknek, amellyel rengeteg emberi életet tudnak megmenteni: a mesterséges intelligenciát (MI).
Kovács László vezérőrnagy, az NKE tudományos rektorhelyettese lapunknak elmondta: Magyarországnak még 2020-ban készült el a mesterségesintelligencia-stratégiája, amely nagyon részletesen már a katonai feladatokat, illetve stratégiai feladatokat is tartalmazta. Mint mondta, ennek felülvizsgálata, fejlesztése jelenleg is folyamatban van, a következő 10-15 évben pedig tovább fog növekedni a honvédségben az MI használata.
„Magyarországon olyan haderő épül, amely a kor színvonalának megfelelő modern haditechnikai eszközökkel rendelkezik, és már részben most is használ mesterségesintelligencia-rendszereket a felderítésben, a kommunikációs hálózatban és lövészek kiképzésében is”
– emelte ki a vezérőrnagy.
Elmondta, hogy az MI hadseregekre gyakorolt hatása a katonák szerepét nem vagy csak részben változtatja meg. – Sajnálatos módon a 21. század elején is a fizikai térben fizikai háborúk zajlanak, ugyanakkor ezek a mesterséges intelligencia által támogatott kiképző rendszerek sokkal hatékonyabbá teszik a katonák felkészítését – hangsúlyozta, majd hozzátette: azok a rendszerek pedig, amelyeket a harcokban használnak a katonák, az emberveszteségek csökkentését szolgálják.
„Hatékonyságnövelő, illetve veszteségcsökkentő hatása lehet a mesterséges intelligenciának”
– mutatott rá.
A mesterséges intelligencia veszélyei
Kovács László felhívta a figyelmet arra is, biztosítani kell, hogy az MI-rendszerek megbízhatók legyenek és ne okozzanak semmiféle biztonsági kockázatot. Mint mondta, a kérdéskört két oldalról kell megközelíteni: az egyik a mesterséges intelligencia biztonságos működése, és a másik fele ennek az etikai kérdések feltétele.
– Utóbbi kérdéskörbe tartozik például, hogy egy drón vagy egy szárazföldi roboteszköz hozhat-e döntést önállóan akár fegyverhasználatra, emberélet kioltására. A jelenlegi válaszunk az, hogy természetesen nem. Ember kell, hogy ezt felügyelje – hangsúlyozta.
A biztonságos működés pedig szerinte azzal garantálható, hogy nagyon sok visszaellenőrzés szükséges, illetve a fejlesztésben teljes felügyelet kell az MI-rendszereknek a kialakításában. – Olyan beépített, mérnökök által felügyelt eredményeket, teszteredményeket kell biztosítani, amelyek kizárják vagy javarészt kizárhatják a mesterséges intelligencia tévedését – szögezte le.
Fontos a kibervédelem
Elmondása szerint ugyanis a mesterséges intelligencia egyik kiindulópontját jelentik azok az adatbázisok, amelyeket felhasználva tud akár tanulni, akár dönteni az MI bizonyos kérdésekben. Kovács László rámutatott: itt az a veszély fenyeget, hogy ha valaki az adatbázisokba hamis információkat vagy adatokat visz be, akkor az MI azok alapján rossz döntést vagy döntés-előkészítő információkat fog kialakítani.
– Ezért kibervédelmet kell biztosítani ezeknek a rendszereknek, és nem utolsósorban az emberi ellenőrzést – amennyiben ezt meg lehet tenni – mindenképpen előtérbe kell helyezni – hangsúlyozta.
Kovács László úgy összegzett, hogy mindent egybevetve a mesterséges intelligencia hatékony használata segít, hogy a fegyveres konfliktusokat, azoknak a valószínűségét a minimálisra szorítsuk. – A jövő nem feltétlenül pontosan előrejelezhető, de én azt várom a mesterséges intelligenciától, hogy emberéleteket ment meg, és sokkal hatékonyabban tudjuk felkészíteni katonáinkat Magyarország védelmére – hangsúlyozta.
