A Tottenham és a MU egyaránt a legjobb nyolc között zárt az Európa-liga (EL) alapszakaszában, így előbbi – többek között a Ferencvárost 2-1-re legyőzve – negyedikként, utóbbi pedig harmadikként egyenes ágon a nyolcaddöntőbe lépett. A két csapat ebben a szezonban immár negyedszer méri össze a tudását, az előző találkozókon mindannyiszor a Tottenham örülhetett: a bajnokságban 1-0-ra és 3-0-ra verték a riválisukat, a Ligakupa negyeddöntőjében pedig 4-3-ra. Ebből kétszer már a novemberben kinevezett Rúben Amorim irányította az MU-t.

Rögös út az Európa-liga-döntőig
A török Galatasaraytól elszenvedett őszi vereség után a Tottenham kikapott a nyolcaddöntő első felvonásán is, de a hazai visszavágón kiejtette a holland AZ Alkmaart. A német Eintracht Frankfurt ellen aztán a hazai döntetlen után idegenben kellett kivívniuk a továbbjutást a londoniaknak, viszont az elődöntőben a norvég Bodö/Glimt már nem okozott gondot a története hatodik európai fináléjára készülő együttesnek. A fővárosiak 14 mérkőzésen kilenc győzelem és három döntetlen mellett kétszer kaptak ki, gólkülönbségük 27-13.
Bár a Manchester United három döntetlennel kezdte az alapszakaszt az EL-ben, de aztán sorozatban öt sikerrel egyből a 16 közé jutott, ahol a spanyol Real Sociedadot búcsúztatta. A MU a negyeddöntőben állt a legközelebb a kieséshez, mivel két 2-2-es döntetlent követően a francia Olympique Lyon a hosszabbításban két gólt szerezve úgy tűnt, hogy eldöntötte a továbbjutást. Csakhogy az angolok a 120. percben egyenlítettek, majd a ráadás hosszabbításában a továbbjutást érő gólt is megszerezték. Ezek után a Vörös Ördögök a döntő házigazdáját, a spanyol Athletic Bilbaót könnyedén verték mindkét meccsen.
Postecoglou nem bohóc, Amorim a jövőre koncentrál
Nem mondhatni, hogy túl jó formában várják a finálét a csapatok: a Tottenham majdnem egy hónapja nem nyert meccset a második számú európai kupasorozaton kívül, a Manchester United pedig még ennél is régebben, közel két hónapja.

A döntőbe jutást ahhoz kell viszonyítani, amin ez a klub keresztülment az elmúlt 15-20 évben. A szurkolóknak reményt és álmot adtunk, hogy idén valami különlegeset érhetünk el
– fogalmazott a londoniak mestere, Ange Postecoglou többek között arra utalva, hogy a kétszeres UEFA Kupa- és egyszeres KEK-győztes Tottenham 1984 óta nem nyert nemzetközi trófeát, 2019-ben pedig elvesztette a BL-döntőt a Liverpool ellen. A londoniak edzőjét ezután arról kérdezték, tisztában van-e azzal, a döntő eredménytől függ, hogy sikertelenségéről lesz hírhedt, vagy történelmet ír a klubbal.
Ez a szemléletmódtól függ, de egy dolgot hadd áruljak el, függetlenül a döntő eredményétől: nem vagyok bohóc, és soha nem is leszek az.
Csalódott vagyok, hogy ilyen szavakat használ arra az emberre, aki huszonhat éve dolgozik a szakmában, és aki minden segítség nélkül felküzdötte magát egy olyan pozícióba, amelyben egy csapatot vezethet ki egy európai kupadöntőre – utalt egy korábbi őt kritizáló cikkre Postecoglou, aki szeretné trófeához segíteni a londoniakat. A Tottenham edzője volt az első görög és egyben az első ausztrál edző, aki európai kupafináléba vezetett egy klubot.